Nehéz bármit mondani a vörösiszap-per ítéletére

Kolontár, 2015. október 4. A vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulóján tartott fáklyás felvonulás résztvevői Kolontáron 2015. október 4-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A hazai közvélemény és a jogásztársadalom bizonyosan még hosszú ideig foglalkozik a vörösiszap-per elsőfokú ítéletével, felmentette a vörösiszap-per mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszély-okozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól első fokon a Veszprémi Törvényszéken. A katasztrófában tíz ember vesztette életét, a kár milliárdos nagyságrendű.

A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Mal Zrt. "nem ül a vádlottak padján".

cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet - hangsúlyozta.

Kezdetektől gond volt a tárolóval

A katasztrófát okozó 10-es számú kazetta körüli közveszély-okozás a kazetta létesítését célzó "első kapavágással" kezdődött, amikor alapozás nélkül kezdték el kialakítani, majd 1998 decemberében, amikor megkezdték a betöltését.

Ellentmondásos, a kazetta és a hozzá tartozó egyéb építmények létesítésével kapcsolatos engedélyek kiadása is, hiszen nem volt egyértelmű, hogy melyik hatóság hatáskörébe tartozott - közölte Szabó Györgyi.

A szakértők a tervezés körében felmerült hibaként értékelték az altalaj tönkremenetelét, azt állapították meg, hogy nem történt alapozás az építés során. A szakértői csoport szerint a kazetta a kezdetek kezdetétől halálra volt ítélve, úgy fogalmaztak, hogy "ketyegő bombán ültek", a katasztrófa bekövetkezte csak idő kérdése volt ilyen altalajjellemzők, tervezés és az építés során történt hiányosságok miatt - ismertette a bíró.

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Nem volt megfelelő a monitoring-rendszer sem, de a szakértők véleménye szerint, ha az lett volna, akkor sem akadályozta volna meg a katasztrófát - közölte. Bár az addigi élettartama alatt a legnagyobb terhet a tragédia bekövetkeztekor hordta a kazetta, nem volt benne az engedélyezettnél több anyag - fűzte hozzá.

Egy képviselő tiltakozott

Az ítélet indokolása előtti percekben Kepli Lajos országgyűlési képviselő, a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke "Ennyit ér tíz ember élete" feliratú táblát mutatott fel a tárgyalóteremben. Miután bírói felszólításra nem hagyta el a termet, a biztonsági őr kísérte ki.

Jelezték: felmerült a kérdés, hogy - az áram- és gázszolgáltatókhoz hasonlóan - a vízszolgáltató miért nem biztosít előre fizetős órát a rászorulóknak, de az ombudsmani vizsgálat tisztázta: műszaki problémák és aránytalan költségek akadályozzák a kártyás merőóra bevezetését.

Mivel a szolgáltató ügyfélszolgálati tevékenységében a vizsgálat nem észlelte alapjog sérelmét, a belügyminiszternek címzett ajánláson, egyes jogszabályok módosításának javaslatán túl Székely László ombudsman nem kezdeményezett más intézkedést.

A pert követően számos párt és országgyűlési képviselő kifejezte megdöbbenését, a hazai közvélemény és a jogásztársadalom pedig bizonyosan még hosszú ideig foglalkozik a vörösiszap-per elsőfokú ítéletével. A katasztrófában tíz ember vesztette életét, a kár milliárdos nagyságrendű.