Az új építési jogi szabályok meglepték az építési szakma szereplőit

2016. január 01-jén több nagy jelentőségű építési jogi és ehhez kapcsolódóan pénzügyi jogszabály lépett hatályba, illetve módosult Magyarországon, amelyek ugyancsak meglepetést okoztak az építési szakma számos szereplője, képviselője számára, jóllehet maga az építési szektor is már egy jó ideje szorgalmazta az építésügyi szabályok és az egyes építésügyi eljárások egyszerűsítését, bizonyos deregulációt ezen a területen – mondta el az Origónak a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.

Az új és a módosult jogszabályok fő célja az új lakásokhoz való hozzájutás előmozdítása, valamint az új lakások, lakóépületek építésének megkönnyítése elsődlegesen pénzügyi értelemben, de az engedélyezési eljárások egyszerűsítése terén közigazgatási értelemben is.

A változások deklarált célja továbbá az építőipari cégek helyzetbe hozása is – fejtette ki dr. Balázs Tamás ügyvéd, egyetemi adjunktus.

Százalékok, négyzetméterek, forintok

Pénzügyi értelemben kiemelendő, hogy az új lakások vonatkozásában az egyébként 27%-os mértékű általános forgalmi adó 5%-os mértékre mérséklődik, amennyiben valaki építő cégtől vásárol 150 m2-nél nem nagyobb társasházi lakást, vagy 300 m2-nél nem nagyobb önálló lakóingatlant 2016. január 01. és 2019. december 31. között.

Lehetőség lesz a saját házukat maguk építők számára is az építkezés befejezést követően legfeljebb 5 millió forintig visszaigényelni az általános forgalmi adót – ismertette a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.

A pénzügyi vonatkozású változások között most csupán utalunk a legalább háromgyermekes, vagy három gyermeket vállaló családok kiemelt támogatására, melynek értelmében ezen családok tízmillió forintig vissza nem térítendő állami támogatást kapnak, valamint további tízmillió forint értékű 25 éves lejáratú és maximum 3%-os kamatozású államilag támogatott hitelt is igényelhetnek lakásvásárlás esetén.

Ami az igazi meglepetést okozta

Az igazi meglepetést szabályozási téren az új építésű lakóépületek engedélyezése vonatkozásában hatályba léptetett új rendelkezések okozták, ugyanis jelentősen egyszerűsödött a legfeljebb 300 m2 alapterületű lakóépületek építésének megkezdése, mivel e vonatkozásban az ilyen épület építésének megkezdését már nem engedélyeztetni, hanem csupán bejelenteni kell az illetékes építésügyi hatóságnak a törvénymódosításban meghatározott módon és tartalommal.

További könnyítést jelent továbbá, hogy a helyi építési szabályzat rendelkezései közül ilyen esetekben csak azokat kell figyelembe venni, amelyek az építési telek legnagyobb megengedett beépítettségére, a megengedett legnagyobb építménymagasságra, a telek szabályozási vonalára és az előírt beépítési módra vagy építési helyre kell tekintettel lenni.

Az engedélyeztetés helyetti bejelentés természetesen azt is jelenti, hogy ilyen esetekben az építtetőt nem terhelik ezzel kapcsolatosan pénzügyi kiadások 2016. elejétől. A települési önkormányzatok és építészek legnagyobb félelme az, hogy az új szabályozás körébe tartozó ingatlanok esetében, mennyire veszik majd figyelembe az építtetők a városképre vonatkozó helyi építési szabályokat, mit lehet majd csinálni egy felépült vagy majdnem felépült épület esetében, amennyiben az nem felel meg azon helyi előírásoknak, amelyek alapján a jelenlegi település építészeti képe kialakult.

A jogalkalmazókat az új rendelkezésekkel kapcsolatosan pedig leginkább az aggasztja, hogy az új szabályozás körébe tartozó újonnan kivitelezendő épületek esetében nem kell kikérni az érintett szomszédok előzetes egyetértését sem.

Dr. Balázs Tamás, ügyvéd,egyetemi adjunktus, a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője Forrás: Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás

Így a szomszédok csak később szembesülhetnek azzal, hogy mi is épül ténylegesen mellettük, s így a vélt vagy valós szomszédjogi problémák megoldása is már csak egy felépült vagy majdnem felépült épület esetén lesz lehetséges.

Máris sok a vita

Ahogyan arra – a teljesség igénye nélkül – röviden utaltam, az új építésügyi jogszabályváltozások máris sok vitát váltottak ki. Az építésügyben – nemzetközi vonatkozásban is - szerzett közel 25 éves tapasztalataimra tekintettel mondhatom, hogy a magyar építésügyi szabályozás sok vonatkozásban túlbonyolított, túlszabályozott, s az egyes jogforrások rendelkezései nem minden esetben következetesen összehangoltak – fogalmazott dr. Balázs Tamás.

Az előbbiekre is tekintettel mindenképpen üdvözlendő az egyszerűsítés, az építésügyi bürokrácia csökkentése. Ugyanakkor a változó jogszabályokat össze is kell hangolni, s a gyakorlati tapasztalatokra is tekintettel a januárban hatályba léptetett szabályokat a közeli jövőben minden valószínűség szerint módosítani is kell majd – hangsúlyozta végezetül a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.