D.A.S. JogSzerviz: lakásbiztosítási tudnivalók (1. rész)

Az internetnek köszönhetően ma már jóval könnyebb a termékek összehasonlítása, egyszerűbb és gyorsabb a szerződéskötési folyamat. Pedig az egyes biztosítási konstrukciók részletei igen eltérőek lehetnek, ami kiváltképp akkor mutatkozik meg, ha beüt valamilyen káresemény – figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője, aki kétrészes írásban járja körül a legfontosabb jogi tudnivalókat. Most az első részt olvashatja.

Az otthonok többségére kötnek valamilyen lakásbiztosítási szerződést az ingatlantulajdonosok vagy bérlőik. Az internetnek köszönhetően ma már jóval könnyebb a termékek összehasonlítása, egyszerűbb és gyorsabb a szerződéskötési folyamat – fejtette ki elöljáróban dr. Vágány Tamás.

Pedig az egyes biztosítási konstrukciók részletei igen eltérőek lehetnek, ami kiváltképp akkor mutatkozik meg, ha beüt valamilyen káresemény. Ilyenkor nem számít, hogy milyen régóta hűséges ügyfél valaki, a biztosítók patikamérlegen értékelik a számukra fontos körülményeket, és ez számtalan vitát generál a mindennapokban.

Érdemes tehát azokat a kulcspontokat sorba venni, amelyek a leggyakrabban vezetnek nézeteltéréshez a biztosított és biztosítója között.

Biztosítási esemény és hétköznapi szóhasználat

A biztosítási szerződések bizony nem egyszerűek. A közvélekedéssel szemben a biztosító nem az elszenvedett kárt téríti meg, hanem szolgáltatást nyújt, ha annak feltételei fennállnak. Alapvető feltétel, hogy a kárt biztosítási esemény okozza.

A hétköznapi szóhasználat és a biztosítási fogalom nem feltétlenül vágnak egybe – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Például igen eltérő lehet, hogy mit tekint villámlás okozta kárnak az ügyfél, és mit a lakásbiztosító.

A vihar fogalma sem magától értetődő, mint ahogy a földrengésé, földcsuszamlásé sem. Ha a betöréses lopás során nem rongálódik meg szembetűnően a nyílászáró, akkor az a legtöbb szerződésben nem minősül biztosítási eseménynek.

A biztosítottnak már a rendőrségi helyszínelés során figyelnie kell(ene) arra, hogy a helyszínelés és a jegyzőkönyv tartalma alapos, precíz legyen. A betörés miatt sokk és zavarodottság mellett ez nem éppen könnyű feladat.

Bizonyos károkat felár ellenében kell szerződésbe venni

Ezen felül minden lakásbiztosítási szerződés úgy épül fel, hogy az alap-biztosítás nem foglal magában gyakori egyéb károkat, mert azokat kiegészítésként, felár ellenében kell a szerződésbe venni. Gyakori példa erre a speciális üveg- kerámiafelületekben (sütő, főzőlap) esett kár.

A túlzottan az árra fókuszáló, leegyszerűsített szerződéskötés során elvesznek ezek a részletek, sokan csak az elutasító levél után gondolják át alaposabban, hogy milyen biztosítási érdekeik maradhattak ki a szerződésből – hangsúlyozta dr. Vágány Tamás.

Károk igazolása

A biztosítási események döntő többsége kisebb ingósági kár vagy kisebb épületkár. Aki a bejelentés során tudta igazolni a biztosítási esemény tényét, még nem dőlhet hátra. Azt is igazolni kell, hogy ténylegesen (magyarán bizonyíthatóan) milyen károkat szenvedett a biztosított.

Forrás: karenjoyinteriors.com

Egy betöréses lopásnál eltulajdonított ingóságok esetén ritkán fizet a biztosító bemondásra. Aki hiányolja a félmilliós tévéjét, nem árt, ha előkeresi a számlát, jótállási jegyet. Gyakran tűnnek el értékes ruhaneműk, amelyekről nem féltetlenül őrzi meg a biztosított a számlát, nyugtát, pláne, ha ajándékba kapta.

Ezek elvesztése kétségtelenül jelentős kár, és adott esetben nagyon nehéz annak bizonyítása, hogy mi is lógott pontosan a ruhásszekrényben. Ha a biztosító kételkedik (márpedig ez biztosra vehető), elő kell keresni fotókat, tanúkat, öt éven belüli vásárlás esetén utólagos számlamásolat igényelhető a forgalmazótól, és nem utolsósorban a biztosítás megkötésekor lehet szemleigényt jelezni.

Ennek során tételes lista készíthető az el nem zárható, de értékes ingóságokról, megkönnyítendő a későbbi bizonyítást.

(A D.A.S. JogSzerviz szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)