2016. március 15. után a kft-k társasági szerződése nem tartalmazhat a Gt. valamely paragrafusára kifejezetten utaló rendelkezést – hangsúlyozta dr. Vida Miklós. Így mindössze egy hónapja maradt a kft-k tagjainak arra, hogy a társasági szerződés rendelkezéseinek a Ptk. szabályaival történő összhangba hozataláról döntsenek. A döntés elmulasztása több százezer forintos pénzbírságot vonhat maga után.
Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása is egybecseng a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjének tanácsaival, ugyanis az igazságügyi tárca is azon tapasztalatát tette közzé, miszerint még mindig sok ezer társaság nem tett eleget a türelmi idő lejárta okán felmerülő kötelezettségének.
A releváns jogi helyzet
A Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény, a Ptké. szerint 2016. március 15-ét követően a kft-k társasági szerződése nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kifejezetten utal az időközben hatályon kívül helyezett gazdasági társaságokról szóló törvény, azaz a Gt. valamely rendelkezésére. Amennyiben kft. társasági szerződése a Gt. valamely paragrafusára kifejezetten hivatkozik, akkor a társasági szerződést módosítani kell.
A 2014. március 15. napja előtt hatályban volt mintaszerződések rendelkezései tartalmaznak olyan szerződéses kikötéseket, amelyek a Gt. valamely paragrafusára kifejezetten utalnak. Ezért a mintaszerződés alkalmazásával készített társasági szerződések esetében elkerülhetetlen a társasági szerződés 2016. március 15. napja előtt történő módosítása.
Ugyanakkor ajánlott a nem mintaszerződés alkalmazásával készített társasági szerződést is felülvizsgálni – hangsúlyozta dr. Vida Miklós.
Az egész társasági szerződést át kell vizsgálni
A módosítás alkalmával nem elegendő a társasági szerződés Gt-re hivatkozó szakaszainak a Ptk. megfelelő paragrafusaira történő módosítása. A módosítással egyidejűleg a társasági szerződés egészét át kell vizsgálni, ugyanis a társasági szerződés 2016. március 15-ét követően nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely ellentététes a Ptk. olyan szabályával, amelytől az eltérés nem lehetséges.
A Ptk-nak azon rendelkezéseitől nem lehet általánosságban eltérni, amelyek a hitelezői érdekek védelmét szolgálják, illetve amely rendelkezéstől való eltérését a Ptk. kifejezetten tiltja.
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy amennyiben a társasági szerződés csak általános jellegben tartalmaz utalást Gt-re, úgy a társasági szerződést kizárólag emiatt nem szükséges módosítani 2016. március 15. előtt.
Az egyéb cégadatot is érintő változás
Fontos kiemelni, hogy illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a változásbejegyzési kérelmet, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz.
Ám egyéb cégadatot is érintő változás (például székhelyváltoztatás vagy ügyvezetőváltás stb.) esetén ez szabály nem alkalmazható – húzta alá dr. Vida Miklós.
Nem dőlhetnek hátra az olyan korlátolt felelősségű társaságok tulajdonosai sem, amely társaságok törzstőkéje eléri a 3 millió forintot. A Ptk-ban előírt tőkeminimumnak való megfelelés a fentiek okán nem jelenti automatikusan azt, hogy a társasági szerződés minden rendelkezése összhangban áll az új Polgári Törvénykönyv szabályaival.
Nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni
A cégbíróságok várható túlterheltségére tekintettel nem érdemes az utolsó pillanatokra halogatni a szükséges módosítások elhatározását. Ez különösen igaz arra az esetre, ha még a társaság törzstőkéje sincs felemelve a minimális 3 millió forintra.
Azon kft-k esetében, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, a tagoknak 2016. március 15-ig dönteniük kell a törzstőkéjük legalább 3 millió forintra történő felemeléséről is. A teljes – megemelt – törzstőkét nem szükséges március 15-ig a társaság rendelkezésére bocsátani. A felemelésről szóló határozatban és a társasági szerződésben meg lehet ugyanis határozni a befizetés esedékességét is. A befizetés egyéb lehetőségeiről, és az esedékesség legkésőbbi időpontjára vonatkozóan korábbi cikkükben utaltunk.
A kötelező törzstőke-emelésen kívül a társaság elhatározhatja más társasági formába történő átalakulását, illetve végelszámolással történő megszűnését is, abban az esetben, ha a tőkeemelés aránytalan terhet jelentene a tagok részére és új tag bevonására sincs lehetőség – mutatott rá végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.