Dr. Ujfalussy Zsolt kifejtette: a javaslat főszabállyá tenné a bírósághoz való közvetlen fordulás lehetőségét, főszabályként kizárva a perlést megelőző fellebbezést a magasabb szintű közigazgatási hatósághoz.
Adóügyekben a jelenlegi szabályozás szerint az elsőfokú adóhatósági határozatokkal szemben általában az adóhatóságon belül a felettes szervhez lehet fellebbezést benyújtani, amely meghozza a másodfokú határozatot.
Az adózónak ezt követően lehetősége nyílik a másodfokú határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot kérnie az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. A bírósági eljárás egyfokú, azonban ezt követően még mindig van lehetőség a Kúriától, mint felülvizsgálati bíróságtól további felülvizsgálatot kérni a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével szemben.
Ez viszont már rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősül – hangsúlyozta a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.
Az adózó közvetlenül bírósághoz fordulhat
Az előterjesztések értelmében azonban az adózó az elsőfokú adóhatósági határozattal szemben – az adóhatóságon belüli fellebbezés helyett – közvetlenül bírósághoz fordulhat majd, az első fokon eljáró bíróság ítéletével szemben pedig további rendes jogorvoslati lehetőséget biztosítana az új szabályozás: a fellebbviteli bírósághoz fordulást.
A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan azonban továbbra is maradnának rendkívüli perorvoslati eljárások. Lényegét tekintve tehát az előterjesztések alapján főszabályként az eddigi kétfokú adóhatósági döntés és egyfokú bírósági rendes jogorvoslat helyett az új szabályozás egyfokú adóhatósági döntést és kétfokú bírósági rendes jogorvoslatot biztosítana.
Mit jelenthet azonban a fenti javaslatok szerinti új szabályozás az adózók számára adóügyekben? Kedvezőbb lenne ez számukra? Valószínűleg összességében igen, ám dr. Ujfalussy Zsolt szerint érdemes megtekinteni a részleteket is.
Az új rendszer várható előnyei
Nyilvánvalóan már önmagában előnyös lehet az adózó számára, hogy az adóhatósági határozattal szembeni fellebbezését nem az adóhatóság egy másik szerve bírálja el, hanem az adóhatási döntéssel szemben közvetlenül az adóhatóságtól független bírósághoz fordulhat, ahol adózó számára még további rendes jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre állhat.
Az eddigi szabályozás szerint adózónak az elsőfokú adóhatósági határozattal szembeni fellebbezésekor fellebbezési illetéket kell fizetnie (ami adott esetben visszajár adózó részére).
Amennyiben azonban a másodfokú adóhatóság határozatával szemben később bírósághoz fordul, úgy a bírósági eljárásban adózót illeték-feljegyzési jog illeti meg, ami lényegében azt jelenti, hogy pernyertessége esetén nem kell illetéket fizetnie a bíróság eljárásáért.
Amennyiben a fent említett új szabályozási javaslathoz kapcsolódóan nem változnak a bírósági eljárási illetékre vonatkozó jelenlegi szabályok, úgy elképzelhető, hogy az új eljárásrendben adózó úgy tud majd jogorvoslatot igénybe venni az adóhatóság határozatával szemben, hogy nem kell előzetesen illetéket fizetnie (hanem esetleg csak később, a peres eljárás kimenetele függvényében).
Fontos megemlíteni azonban azt is, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az elsőfokú adóhatósági határozattal szembeni fellebbezés esetén a felettes szerv (azaz a másodfokon eljáró adóhatóság) a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy milyen okból történt a fellebbezés – mutatott rá a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.
Így előfordulhat, hogy a felettes szerv akár olyan okból változtatja vagy semmisíti meg az elsőfokú határozatot, amely okra az adózó fellebbezésében egyébként nem hivatkozott.
Az új javaslat alapján azonban a közvetlen bírósághoz fordulás lehetősége azt eredményezi, hogy a kérelemhez kötöttség elve miatt a bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, így akár még lényegesebbé válhat, hogy az adóhatóság határozatával szemben benyújtott kereseti kérelem mit tartalmaz – utalt rá végezetül dr. Ujfalussy Zsolt.