Fehérgalléros trükkök – felső tagozat (3. rész)

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda a fehérgalléros bűnözés és a compliance rejtelmeiről az Origón indított cikksorozatának most olvasható harmadik részében a szakértő áttekinti, hogy tipikusan milyen bűncselekményeket követnek el a fehérgalléros bűnözők. Dr. Bognár Alexandra most az adócsalás, a bennfentes kereskedelem és a számítógépes bűncselekmények jogi környezetét elemzi. Az első és második rész is elolvasható.

Adócsalást az követ el, aki a ténylegesen fizetendő adót nem, vagy nem teljesen fizeti be vagy, aki valótlant állít az adóbevallásban, valamint aki olyan összeget igényel vissza, amire nem lenne jogosult és ennek eredményeként a költségvetésben kárt okoz.

Az adócsalás legtipikusabb formája az áfa-csalás és persze gyakran együtt jár a pénzügyi vagy számviteli adatok meghamisításával. Miután az Európai Unióban nálunk a legmagasabb az áfa-kulcs, így nem meglepő, hogy a nagyvállalatoktól a kisvállalatokig sokan hajlamosak a trükközésre. Természetesen különbséget kell tennünk a jó adószakértő segítsége melletti adóoptimalizálás és a tényleges adócsalás között, hiszen csak a "kritikus mezsgye" átlépése keletkeztet büntetőjogi felelősséget - mondta dr. Bognár Alexandra.

A leggyakoribb áfa-csalási alakzatok között szerepel az a módszer, amikor a vállalkozás az adóhatósághoz úgynevezett nullás bevallásokat nyújt be, miközben ténylegesen egyébként állít ki számlákat, csak azokat a könyvelésben nem szerepelteti.

Megvalósul az adócsalás akkor is, amikor az adóalany valóságos gazdasági tevékenység végzése nélkül kiállított bizonylatok alapján igényel vissza jogosulatlanul áfát. Ezen bűncselekmény megállapításának tehát rendszerint kulcskérdése, hogy az alapul fekvő számlák vajon tényleg fiktívek vagy volt mögöttük teljesítés.

Az áfa-csalás elsősorban a költségvetést károsítja. Nem ennyire evidens azonban, hogy az adó egy részét vagy egészét be nem fizető főként élelmiszer export/importtal vagy az építőiparban tevékenykedő vállalkozások ezzel olyan piaci előnyhöz juthatnak, amellyel a legálisan működő cégek nem képesek versenyezni, tehát a feketegazdaság éppen a jogkövetőket szorítja ki a piacról.

Miért baj a bennfentes kereskedelem?

Az üzleti életben, mindinkább a részvénytársaságok szintjén lévő tőkepiaci folyamatokban, a gazdasági helyzetet érintő információk nyilvánosságának jelentős szerepe van, hiszen ez biztosítja, hogy a befektetők – ugyanazon tudás birtokában – dönthessenek egy-egy beruházásról.

Amennyiben tehát ez az információs egyensúly megdől (mert például az információk csak egy szűk kör számára válnak elérhetővé, netán nem is ingyen…), úgy egyes befektetők jóval előnyösebb, míg más befektetők jóval hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek.

Mindez egyfelől sérti a tisztességes versenyt, így az üzleti-piaci viszonyok tisztaságát és a "fegyverek egyenlőségének elvét" is, másfelől belterjessé tesz egyes tevékenységeket, beruházásokat, építkezéseket.

A bennfentes kereskedelemnél a jogellenességet nem a szabályos vagy csak látszólag szabályos ügylet jelenti, hanem a bennfentes információ – ami lehet akár üzleti titok – tiltott felhasználása –tette hozzá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Mire nem jó a számítógép?

A számítógépes bűncselekményeket, mint gyűjtőfogalom használjuk a számítógépes rendszer felhasználásával elkövetett bűncselekményekre. Érdemes megjegyezni, hogy bár ezek elkövetői is sok esetben belső emberek (vezető munkatársak), a gyakorlatban külsős elkövetőkkel is találkozhatunk.

Az információs technológia fejlődésével a számítógépes bűncselekmények száma is megnövekedett, sőt a technológiák finomodásával van, hogy maguk az "áldozatok" sincsenek tisztában azzal, hogy mi is történt.

dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

Ezen bűncselekmények célpontjai – logikusan – elsődlegesen a nagyvállalatok, hiszen a számítógépes hálózat feltörésével olyan információkhoz, adatokhoz, üzleti titkokhoz, netán szellemi termékekhez (műszaki rajzok, receptúrák) lehet hozzájutni, amelynek értékét felbecsülni is nehéz.

Az akár másodpercek alatt, egy-egy kattintással szerzett információk olyan hatalmas előnyt jelenthetnek egy versenytársnak, amely könnyen a csőd szélére sodorhatja az áldozatot, legyen szó bármilyen stabil vagy hatalmas cégről…

Természetesen az is előfordul – tette hozzá dr. Bognár Alexandra -, hogy a vállalat vagyonát közvetlenül szerzi meg az elkövető. Megtörténhet, és láttunk is erre példát a gyakorlatban, hogy a levelezőrendszer feltörésével az elkövető az adott vállalat megrendelőinek e-mailben küld tájékoztatást arról, hogy az eddigiektől eltérő bankszámlaszámra legyenek kedvesek a megrendelt termék vagy szolgáltatás vételárát teljesíteni.

(A Schönherr Hetényi Ügyvédi iroda szakértője sorozatának következő, negyedik részében a korrupció jogi környezetét járja körül – a szerk.)