E-per, avagy fogyasztható-e az új gyümölcs? (1. rész)

A jelenleg elérhető információk szerint 2016. július 1. napjától kezdődően a jogi képviselővel eljáró személyek, illetve a magyarországi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, mint peres felek, kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bírósággal. A cégeljárásban és a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben már korábban bevezetett kötelező elektronikus út kiterjesztése számos problémát, illetve aggályt felvet azon túl, hogy a koncepcionális változás megvalósítása mögött meghúzódó célok méltányolhatók. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásban elemzi a jogi környezetet; most az első részt olvashatja.

Dr. Zsemberi Roland kifejtette: a 2010 óta alternatív lehetőségként igénybe vehető elektronikus kapcsolattartás kötelezővé tétele már 2013 januárja óta porondon van, eddig azonban a kitűzött határidők folyamatos kitolásával elodázásra került az elsődlegesen a bíróságokra, másodlagosan az ügyvédségre, harmadlagosan pedig a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekre jelentős többletterhet rovó módosítás „élesítése”.

A határidő kitolása elsősorban a megfelelő informatika háttér-, illetve feltételrendszer hiányából adódott, ezt egyébként a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint még mindig nem sikerült tökéletesre fejleszteni.

Kimagasló jelentőséggel bírnak ügyvédre, ügyfélre

Az alábbiak nem az e-per sajátosságainak bemutatását, a részletszabályok ismertetését tartalmazzák, hanem rávilágítanak azokra a generális rendelkezésekre és sajátosságokra, amelyek kimagasló jelentőséggel bírnak mind az ügyvédekre, mind pedig az ügyfelekre vonatkozóan.

Ezek közül első helyen kiemelendő, hogy az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél abban az esetben, ha alperes, a keresetlevelet és a(z) – perfelvételi tárgyalásra szóló – idéző végzést még papír alapon fogja megkapni a bíróságtól, ezt követően azonban már kizárólag elektronikus úton nyújthat be beadványt.

Amennyiben nem így tesz, úgy a nyilatkozata hatálytalannak, beadványa pedig be nem nyújtottnak minősül, amely – meglátásom szerint – túlzottan drasztikus következmény, így indokoltnak mutatkozna ennek legalább időleges enyhítése (pl. hiánypótlás kibocsátásával). A szakmai szervezetek (így különösen az ügyvédi kamarák, illetve a Bankszövetség) lobbi tevékenysége is ebbe az irányba halad, remélhetőleg eredményesen.

Dr. Zsemberi Roland szerint ebben a körben fontos leszögezni azt is, hogy a peres felek (jogi képviselők) elektronikus kapcsolattartási fiókja ügy-specifikus, tehát kizárólag az adott peres eljárás esetében kerül a félhez hozzárendelésre.

Így amennyiben például az érintett fél később alperessé válik egy másik eljárásban, úgy részére ezen a kapcsolódási fiókon keresztül mindaddig nem kézbesíthet a bíróság iratot, amíg annak validitását az utóbbi perben nem igazolja (vagyis nem nyújt be ezen keresztül iratot a bíróságnak). Részben ebből ered az a korábban említett körülmény, hogy az alperes minden esetben papír alapon kapja kézhez a keresetlevelet.

Hangsúlyosabbak lesznek a tárgyalási nyilatkozatok

A kötelező elektronikus út bevezetésével elveszik annak a lehetősége, hogy a fél, vagy jogi képviselője a tárgyaláson terjesszen elő (papír alapú) beadványt, természetesen attól továbbra sem lesz elzárva, hogy jegyzőkönyvbe diktálja előadását. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjének meglátása szerint ennek okán a tárgyalási nyilatkozatokra nagyobb hangsúly fog helyeződni a későbbiekben, az elektronikus út által generált adminisztrációs többletteher eseti annulálása érdekében.

Figyelemmel arra, hogy az elektronikus benyújtásra használható infrastrukturális rendszer kizárólag a fél és a bíróság (közigazgatási hatóság) közötti kommunikációt teszi lehetővé, az az opció, esetlegesen pedig kötelezettség, hogy a felek (jogi képviselők) egymással közvetlenül is közöljék perbeli nyilatkozataikat, szintén megszűnik.

Forrás: Dreamstime

Annak ellenére, hogy ez a körülmény lassítani fogja a bírósági ügymenetet, a peres felek közötti közvetlen kommunikációban rejlő perbeli – adott esetben visszaélésekre is okot adó – lehetőségek megszüntetését is magával fogja hozni.

A jogalkotó időközben megteremtette annak lehetőségét, hogy amennyiben túl nagyméretű, illetve a jelenlegi rendszerben nem továbbítható típusú (pl. CD-lemez) egy peres beadvány, úgy annak előterjesztése – egyedi bírói mentesítés alapján – megtörténhet továbbra is papír alapon, illetve egyéb úton.

(A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)