Sárhegyi & Társai: sérelemdíj az elmúlt két év tükrében

Kihirdette a Kúria a devizahitelesek törvényességét.

A sérelemdíj, mint a személyiségi jogok megsértésének felelősségi alapú szankciója az újonnan bevezetett jogintézmények közé tartozik, amely a korábbi nem vagyoni kártérítés felelősségi és bizonyítási rendszeréből kilépve, azt némiképp meghaladva alkalmazható és alkalmazandó immáron több mint két éve. A Sárhegyi & Társai Ügyvédi Iroda szakértőjének elemzését olvashatják.

Dr. Horváth Géza kifejtette: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-i hatályba lépése okot adhat az újonnan bevezetett, vagy alapjaiban megreformált jogintézmények vizsgálatára.

A sérelemdíj, mint a személyiségi jogok megsértésének felelősségi alapú szankciója az újonnan bevezetett jogintézmények közé tartozik, amely a korábbi nem vagyoni kártérítés felelősségi és bizonyítási rendszeréből kilépve, azt némiképp meghaladva alkalmazható és alkalmazandó immáron több mint két éve.

Alapjaiban jelentett változást

A nem vagyoni kártérítés helyébe lépett sérelemdíj alapjaiban változtatta meg a vagyoni hátrányt nem, vagy csak nagy nehézségek árán bizonyítható személyiségi jogok megsértésével összefüggő pénzbeli kompenzáció szabályait, jogi dogmatikáját.

Fontos újítás, hogy a korábbi szabályozással ellentétben a sérelmet szenvedett félnek nem kell bizonyítania a vagyoni hátrány, azaz a kár bekövetkeztét, a személyiségi jog megsértésének ténye a sérelemdíjra való igényt önmagában megteremti mutatott rá – a Sárhegyi & Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Nem szaporodtak el a bagatell-ügyek

A jogintézmény bevezetése előtt az egyik fontos kérdés az volt, hogy a sérelemdíj nem eredményezi-e az úgynevezett bagatell ügyek (sérelmek) nagymértékű elszaporodását, amely a bíróságok leterheléséhez, és ezen keresztül a jelentősebb ügyek minőségi elbírálásának hiányához vezet. A félelmek nem voltak alaptalanok.

Azáltal, hogy a jogalkotó nem kívánja meg a vagyoni hátrány bizonyítottságát (ami korábban alkalmas volt az ilyen típusú ügyek kiszűrésére, mert a bizonyíthatatlanság miatt vagy meg sem indították a pereket, vagy a bíróságok erre hivatkozással gyorsan el tudták utasítani a kereseti kérelmeket), gyakorlatilag bárki bármilyen vélt, vagy valós lelki sérelemre hivatkozással alappal gondolhatta, hogy eredményesen indíthat pert sérelemdíj reményében.

Az egyelőre szűkös számú közzétett bírósági határozatok azonban azt mutatják, hogy a valóságtól elrugaszkodott, csekély mértékű sérelmeket tartalmazó tényállású perek elszaporodása nem következett be – emelte ki dr. Horváth Géza.

A bírói gyakorlat

Ez feltehetőleg annak is köszönhető, hogy a bíróságok már nem a bizonyítatlanul maradt vagyoni hátrányra hivatkozással, hanem az adott sérelemnek a társadalom minimális ingerküszöbét el nem érő voltára figyelemmel utasítanak el kereseti kérelmeket.

Például, egy konkrét ügyben, ahol a bíróság ugyan megállapította, hogy egy cikk enyhe kritikát fogalmaz meg a rendőrség és annak bizonyos nyomozózóival szemben, azonban bántó és súlyos vádaskodás hiányában személyiségi jogsértés nem következett be, így a sérelemdíj megállapítására sem kerülhetett sor).

Figyelemmel arra, hogy a személyiségi jogi sérelem absztrakt (de az adott sérelmet szenvedett személy szubjektív megítélésétől soha nem független) és törvényben meg nem határozható fogalom, azt feltételezzük, hogy a bírói szabad mérlegelés, a jogszabály tartalommal való feltöltése a sérelemdíj esetében más jogintézményekhez képest még nagyobb hangsúlyt fog kapni.

Fotó: Mudra László - Origo

A Sárhegyi & Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint a bíróságok – habár a magyar jogrendszer nem precedens alapú – egyfajta „jogalkotó”, erősen jogformáló szerepet is be fognak tölteni a sérelemdíj megfizetésére irányuló perekben.

Szerzői jog – személyiségi jogok

A Ptk. példálozó jelleggel felsorol néhány személyiségi jogot (például élet, testi épség, magánélet, becsület, jó hírnév, képmáshoz való jog, személy hátrányos megkülönböztetése), amelyek megsértése esetén a sérelmet szenvedett fél – a felróhatóságtól független szankciók alkalmazása mellett – sérelemdíjat követelhet.

Ezeket tekinthetjük klasszikus személyiségi jogoknak, azonban a személyiségi jogok köre ennél jóval bővebb. Keveset lehet hallani a Ptk-n kívüli személyiségi jogokról, holott például a hétköznapi élet számos szegmensében – az újságírástól kezdve a könyv- és lemezkiadáson át a szoftverfejlesztésig – fellelhető szerzői jogok egy része is ilyennek tekinthetők.

A szerzőt személyhez fűződő jogai – a vagyoni jogokkal ellentétben – az adott mű felhasználási jogának bármilyen terjedelmű átadását követően is megilletik. A szerzői jogi törvény külön kiemeli, hogy a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, tehát ezekben az esetekben a sérelemdíj igény fennállása egyértelműen kimutatható.

A szerző pozícióját erősíti

A fent leírtak miatt, dr. Horváth Géza szerint – akár egy védjegyoltalom alatt még nem álló – márkajelzés, esetleg egy fénykép vagy szoftver engedély nélküli átdolgozása, nyilvánosságra hozatala sérelemdíj fizetési kötelezettséget vonhat maga után akkor is, ha egyébként a szerzőt kár nem érte.

A szerzői jogok – akár tudatos, akár véletlenszerű – megsértése gyakran előforduló jelenség, ahol a szerző sok esetben a hátrányos gazdasági és vagyoni pozíciójánál fogva nem tudja, vagy meg sem próbálja érvényesíteni személyhez fűződő jogainak megsértéséből származó igényeit.

A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint e körben a sérelemdíj a gyengébb fél, azaz a szerző igényérvényesítési pozícióját erősítheti a jövőben.