A KRESZ előírja, hogy a közlekedésben csak olyan jármű vehet részt, amely rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással – mondta el dr. Rózsa Petra.
Erről a tulajdonos (vagy az üzembentartó) kötelessége gondoskodni, és a közúti ellenőrzések során a biztosítás fennállását igazolni is tudni kell. Ennek hiányában szabálysértést követünk el, ami bírságot vonhat maga után.
Még nagyobb a baj, ha esetleg meg is szűnt a szerződés, ekkor ugyanis az általunk okozott károkért mi felelünk; emellett a biztosítással nem fedezett napokra a MABISZ által megállapított fedezetlenségi díjat is kell fizetnünk.
A biztosító köteles figyelmeztetni
Annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg, biztosítónk köteles minket figyelmeztetni, ha bármilyen okból díjhátralékunk keletkezik – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ez nem csak akkor történhet meg, ha elfelejtünk egy esedékes részletet befizetni; a biztosítási díj emelkedhet például a szerződéses ajánlatban foglalt összeghez képest akkor is, ha esetleg az előző biztosítási időszakban kárt okoztunk, erre azonban csak később derült fény.
Ez kisebb összeg is lehet, a befizetés elmulasztása azonban ugyanúgy a biztosítás díj nemfizetéssel való megszűnését vonja maga után. Ha a biztosító észleli, hogy a díj vagy annak egy része az esedékességig nem érkezett be, 30 napon belül a következményekre történő figyelmeztetés mellett felszólítást kell, hogy küldjön, melyben 60 napos póthatáridőt kell tűzni.
Nekünk is figyelni kell
Ez a 60 nap a türelmi idő, melynek eredménytelen elteltével a szerződés az esedékességtől számított 60. napon megszűnik. A megszűnésről a biztosítónak szintén igazolható módon értesítést kell küldenie 15 napon belül.
Érdemes tehát nagyon figyelni a biztosítótól érkezett levelekre, illetve, ha beleegyeztünk az elektronikus kapcsolattartásba, az e-mailekre is – tanácsolta dr. Rózsa Petra.
Mindemellett magunknak is jegyezzük fel a díjfizetés esedékességét, mert ha a biztosító elmulasztja a tájékoztatási kötelezettségét, akkor ugyan felügyeleti eljárásra számíthat, a mi szerződésünk azonban ugyanúgy megszűnik.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha például csekkes fizetési módot választottunk, de nem küldött csekkszelvényeket a biztosítónk. A mi fizetési kötelezettségünk ebben az esetben is fennáll, elvárt tehát, hogy mi is ügyeljünk a biztosítás fenntartására.
Érdemes feljegyezni a díj esedékességét
Azt is tudni kell, hogy amennyiben egy biztosítási időszakon belül szűnik meg kötelező felelősség-biztosítási szerződésünk díj nemfizetéssel, úgy csak ugyanannál a biztosítónál köthetjük újra a biztosítást – a fedezetlenségi díj megfizetése mellett.
Ez azonban nem csak nekünk, hanem a biztosítónak is kötelezettség, ajánlatunkat tehát a biztosítási díj megfizetése esetén be kell fogadnia. Ebben a helyzetben számítanunk kell biztosítási díjunk emelkedésére is.
Egy apró hiba is sok kellemetlenséget okozhat, érdemes tehát feljegyezni a naptárba a díj esedékességét és inkább megelőzni a bajt – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.