Dentons: a bíróságra elektronikusan érkezett beadványok kezelése (5. rész)

View through glass of man looking down at digital tablet smiling

A felek, a jogi képviselők és a bíróságok közötti elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokban alapvető változás következett be Magyarországon. A Réczicza Dentons Europe LLP szakértője, dr. Juhász László, mindenre kiterjedő, átfogó elemzésben mutatja be a legfontosabb tudnivalókat; most az ötödik részt olvashatják, az első négy rész itt érhető el.

A beadványt benyújtó fél a perkapuja értesítési tárhelyére három értesítést kap:

• befogadás-visszaigazolást;
• érkeztetési vagy befogadási igazolást; s végül
• lajstromozási igazolást.

A befogadás-visszaigazolás

A Dentons szakértője szerint jogkövetkezmények szempontjából a legfontosabb az első értesítés, a befogadás-visszaigazolás, melyet a kézbesítési rendszer automatikusan küld. Ezt az értesítést csak akkor kapja meg a fél, ha beadványa az informatikai követelményeknek megfelel (arról is kap értesítést, ha nem felel meg).

Az értesítés tartalmazza a befogadás időpontját – ebben az időpontban kell a beadványt a bírósághoz megérkezettnek tekinteni (Pp. 394/H. § (2) bekezdés). Benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás-visszaigazolást küldött, illetve adathordozón történő benyújtás esetén a 394/G.§ (7) bekezdése szerinti határidőt is betartották.

Adathordozón történő benyújtás esetén a beérkezés időpontja

Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy amennyiben adathordozón kerül benyújtásra a beadvány, a speciális szabályokra tekintettel az mikor tekintendő beérkezettnek. A 2016. évi XL. törvény indokolása kiemeli, hogy „adathordozó esetében külön űrlap benyújtását követően három munkanapon belül kell magát az adathordozót leadni vagy beküldeni. A Pp. 394/G.§ (7) bek. értelmében ilyenkor külön értesítést kap a fél."

A törvény szerint: „Az adathordozó beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni."

Tehát ebben az esetben is az űrlap és nem maga az adathordozó benyújtásának időpontja a meghatározó, feltéve, ha három munkanapon belül benyújtásra kerül az adathordozó is – húzta alá dr. Juhász László.

Bírósági munkaidőben kell-e beérkeznie az elektronikus iratnak?

A kérdés azért lényeges, mert több fórumon elhangzott, hogy az elektronikus iratnak a bírósági munkaidőben kell beérkeznie ahhoz, hogy határidőben érkezettnek legyen tekinthető. Ennek alapja a BÜSZ 75/C.§ alábbi előírása:

(5a) A bíróság a kézbesítési rendszer útján megküldött beadványt – ha a beadvány munkaidőben érkezik meg a bírósághoz – munkaidőben lajstromozza. Ha a kézbesítési rendszer útján megküldött beadvány munkaidőn kívül érkezik meg, a beadvány lajstromozására a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor. Ha a beadvány előterjesztésére az OBH elnöke űrlapot rendszeresít, az űrlap kitöltési útmutatójában a figyelmet erre külön is fel kell hívni.

A Dentons szakértője szerint annak, hogy a bíróság mikor érkezteti és lajstromozza a beadványt, csak az alább ismertetett második, illetve harmadik értesítés szempontjából van jelentősége. A Pp. törvényi szabályozása egyértelmű, a 394/H.§ (3) bekezdés értelmében a befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.

Ezt a visszaigazolást nem az egyes bíróság, hanem a központi elektronikus szolgáltató rendszer (KR) küldi, amely esetében nincs munkaidő, tehát a 23 óra 59 perckor küldött elektronikus irat is határidőben érkezettnek tekinthető, ha a határidő ezen a napon jár le. Ezt támasztja alá a 394/J.§ (5) bekezdés előírása, mely szerint amennyiben a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották.

A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a KR befogadás-visszaigazolást küldött, illetve adathordozón történő benyújtás esetén a 394/G. § (7) bekezdése szerinti három munkanapos határidőis betartásra került.

Az érkeztetési igazolás

A második visszaigazolást a Pp. 394/H.§ (4) bekezdése szabályozza, kimondva, hogy a bíróság a hozzá érkezett beadványról az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére – automatizáltan – a KR útján érkeztetési igazolást küld, amely tartalmazza:

a) a beadvány KR útján kapott érkeztetési számát;
b) a beadvány fél általi megnevezését;
c) a beadvány érkeztetésének időpontját – nap, óra, perc pontossággal meghatározva – és a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát;
d) a beadványt érkeztető bíróság elnevezését;
e) azt a figyelmeztetést, hogy az értesítés nem igazolja a beadvány lajstromozását; valamint
f) azt a tájékoztatást, hogy az illetéket hogyan kell megfizetni.

A beadvány elektronikus úton történő benyújtása esetén az illetéket jogszabályban foglalt módon kell megfizetni, az illetékfizetésre vonatkozó hiánypótlási felhívásnak és a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (a 124. § (2) bekezdés c) pontja alapján az illeték hiánya miatt) a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye nincs (Pp. 394/H §(5) bekezdés). Ez a szabály a csőd- és felszámolási kérelem benyújtása esetén nem alkalmazható.

A lajstromozási igazolás

A harmadik visszaigazolást a BÜSZ 75/C. § szabályozza. Eszerint a bíróság a lajtromozásról a fél részére lajstromozási igazolást küld, amely tartalmazza:

a) a beadvány KR útján kapott érkeztetési számát;
b) a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát;
c) a beadvány fél általi megnevezését; valamint
d) a beadvány lajstromszámát.

A határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át nem üzemelt a KR vagy az OBH rendszere (394/G. § (10) bekezdés.) A leállásról az OBH honlapján szerezhetünk információt. A papír alapú okiratok digitalizálására a bíróságnak öt munkanap áll rendelkezésére. Az iratok digitalizálásához szükséges időt – legfeljebb öt munkanapot – a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni (394/K.§).

Elektronikus kapcsolattartás esetén nem alkalmazható a Pp. 105. § (4) bekezdése, ehelyett a Pp. 394/J. § (5) bekezdése irányadó, amely szerint a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.

View through glass of man looking down at digital tablet smiling Forrás: Cultura Creative/Daniel Ingold

Több tanácskozáson olyan jelzés érkezett a felhasználók felé, hogy az elektronikus beadványnak a bíróság ügyfélszolgálati idejében kell beérkezni. Ez az értelmezés azonban nem felel meg a törvény előírásának – mutatott rá dr. Juhász László.

A bírósági iratok kézbesítése

Az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a bírósági irat kézbesítéséről, annak elektronikus kézbesítési tárhelyen történt elhelyezéséről a KR útján, az általa megadott elektronikus levélcímre az érkezést követően haladéktalanul, majd három nap elteltével ismételten értesítést kap. Az értesítés azonban nem tértivevény.

Az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át, az internetes hivatkozás megnyitásával jön létre az elektronikus tértivevény, melyet a rendszer automatikusan megküld a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére. Az elektronikus tértivevény igazolja azt, hogy az iratot a címzett átvette (Pp. 394/H.§ (6), (7) bekezdés). A KR a 394/H.§ (1)-(10) bekezdésében szabályozott elektronikus igazolások és tértivevények másolatát automatikusan megküldi a küldeményt feladó és fogadó félnek is.

A kézbesítési vélelem

A második értesítésigazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon a bírósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítési rendszer a bíróság részére azt igazolja vissza, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó a bírósági iratot kétszeri értesítés ellenére nem vette át (a két értesítés között 3 nap telik el).

Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, erről a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a KR útján automatikus tájékoztatást kap (Pp.394/H.§ (8) bekezdés). Nincs tehát szükség a bíró intézkedésére. Az első értesítést követő 3 nap és 5 munkanap után áll be a vélelem átvétel hiányában.

Az át nem vett irat 30 nap múltán törlődik a rendszerből, s 180 napig lehet utánanézni, hogy történt-e vélelmet megalapozó kézbesítés – hangsúlyozta a Dentons szakértője.

A kézbesítési vélelem megdöntése

Kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a 99/A.§ (1) bekezdésében meghatározott határidőkön belül terjeszthető elő arra hivatkozással, hogy a kérelmező a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni (394/H.§ (8.a.) bekezdés). A bírói gyakorlatnak kell kidolgozni azokat a feltételeket, amikor ezek a feltételek megállapíthatók.

(A Réczicza Dentons Europe LLP szakértőjével készült sorozat hatodik részét hamarosan közöljük – a szerk.)