Lantos Mihály kifejtette: a brand név általában valamilyen grafikai elemmel kiegészített szó vagy szóösszetétel, és nagyon gyakori, hogy ugyanazon vezérszót, például az eltérő termékcsoportok azonosítására eltérő színű vagy kialakítású grafikai mintázat kíséri.
A divat változásai, bár elég lassan, de kihatnak a brand nevekre is, és a vezérszó grafikai írásmódja, és a kiegészítő grafikai elemek a fogyasztók által szinte észrevétlenül, de hosszú időre visszatekintve már érzékelhetően változnak.
Mindez a frissítés a brand neveket és az általuk keltett fogyasztói képzetet frissé, aktuálissá, divatossá teszi, ezért a frissítés a mindennapi gyakorlat részét képezi még a leghíresebb márkák esetében is.
A védjegyoltalom biztosítja a jogi védelmet
A brand nevek jogi védelmét a védjegyoltalom biztosítja, és ez jelenti a jogosultak részére a hamisítók, bitorlók elleni legfontosabb védelmet, és jogi keretet ad licencia adására és a licencia vevők működése minőségének ellenőrzésére, annak betartatására – emelte ki a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője.
A védjegyekkel kapcsolatos közösségi és hazai döntési és ítélkezési gyakorlat fejlődése olyan változásokat eredményezett, amelyek több régóta és sokak által megszokott elvet is érintenek, és a márkák hatékony jogi védelme érdekében aktívabb magatartást követel a tulajdonosoktól.
Néhány körülmény, amelyre érdemes odafigyelni
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni néhány olyan körülményt, amelyekre nem árt figyelemmel lenni.. Az ábrás védjegyekkel kapcsolatban ismert elv volt, hogy egy fekete-fehér ábra ugyanannak a grafikának minden színben és színkombinációban történő használatára is kellő oltalmat adott, ezért a színes ábrákat is elegendőnek tűnt fekete-fehér formában védjegyoltalomban részesíteni.
Ez a megállapítás azonban ma már ilyen általános megfogalmazásban nem állja meg a helyét. A védjegyoltalom terjedelmének az alapját a megjelölésnek a fogyasztók által történő megkülönböztethetősége képezi – mutatott rá Lantos Mihály.
A fogyasztók az áruk és szolgáltatások választékának jelentős növekedése következtében egyre tudatosabbá és figyelmesebbekké válnak, és a színek, színkombinációk a bennük kialakult fogyasztói érzeteket alapvetően befolyásolják. Erre tekintettel az adott színekben vagy színkombinációkban használt megjelölések már megkülönböztethetők ugyanannak a grafikának eltérő színekben történő megjelenésétől.
A biztos jogi védelmet ezért azáltal lehet elérni, ha a jogosult az általa ténylegesen használt formára szerez védjegyoltalmat, vagy ha már van a fekete-fehér kialakításra is oltalma, akkor új védjegybejelentéssel a színes változatra is oltalmat szerez. Ez abban az esetben különösen indokolt, ha magának a grafikai elemnek nincs határozottan egyedi, jellegzetes megjelenése, ami bármely szín használata esetén is a jogosultat egyértelműen azonosítaná.
Különös figyelmet érdemel a szó- és grafikai elemből álló megjelölés
A kombinált szó- és grafikai elemekből álló megjelölések különös figyelmet igényelnek, mert ha a jogosult a szóelemet külön nem védte le, akkor az említett divatkövető fejlődés során a grafikai megjelenés olyan mértékben változhat, hogy már a fogyasztóban eltérő benyomást kelthet és az eredeti megjelenéstől megkülönböztethetővé válik.
Ha a jogtulajdonos erre a változásra nincs figyelemmel, akkor ebből komoly problémák származhatnak. A védjegytörvény ugyanis előírja, hogy a védjegyjogosult köteles a védjegyét tényelegesen használni, mert ennek elmulasztása a védjegy érvényességének az elvesztésével járhat.
Ha a védjegyjogosult bitorlást, utánzást tapasztal vagy másoknak az ő védjegyét utánzó megjelölésére tett védjegybejelentése ellen akar fellépni, akkor a jogérvényesítéshez a saját védjegyének használatát is igazolnia kell (ha a lajstromozástól számítva öt évnél több telt el).
A gondot az okozhatja, hogy csak ilyen lépéskényszer esetén ébred rá rá a jogosult, hogy az általa az utóbbi időben ténylegesen használt grafikai kialakítás már olyan mértékben megváltozott, hogy annak a használata már nem tekinthető a korábban más grafikai kialakítással szerzett védjegy használatának, és jogai érvényesíthetősége helyett védjegyoltalom nélkül marad.
Az itt vázolt helyzet olyan esetekben válik súlyosabb mulasztássá, ha egy ilyen használat hiánya miatt megszüntetett vagy nem érvényesíthető védjegynél az egyébként használt szóelemek védelme is megszűnik. A komoly grafikai elemekkel kombinált egy vagy több szóból álló védjegyek esetében ez a helyzet akkor kritikus, amikor a szóelemnek vagy szóösszetételnek önmagában nincs komoly megkülönböztető képessége, és ezért a nem domináns szóelem mellett az ábra kialakításában a fejlődés által okozott változás más sem az új ábrát sem a szóelemet nem védi.
Csak aktív védjegypolitikával lehet védekezni
Az itt említett példa nem ritka és az ilyen felismerésből nagyon komoly károk keletkezhetnek. Ez ellen csak aktív védjegypolitikával lehet védekezni, nevezetesen a használt brandek változó kialakításait érdemes megfelelő védjegybejelentésekkel oltalomban részesíteni, és ezeknél az új bejelentéseknél érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy a védjeggyel ellátott termékek és szolgáltatások köre is idővel változhat.
A jogi védelmet a jogosult ugyanis nem korlátlanul az adott megjelölés használatára kapja, hanem az csak a védjegy árujegyzékében leírt árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggő használatra érvényes. Az aktív védjegypolitikának ezért mind a megjelölések fejlődését, mind pedig az áruk és szolgáltatások változását figyelemmel kell kísérnie.
Az előbbi példára visszatérve, a kombinált szó és grafikai megjelölések esetén, ha a szóelemnek önmagában is van megkülönböztető képessége, akkor érdemes magára a szóelemre vagy szóösszetételre a grafikától függetlenül is védjegyoltalmat szerezni. A szóelem önálló védjegyoltalma a konkrét grafikai megjelenéstől bizonyos mértékben függetlenített oltalmat jelent a jogosult számára, amennyiben ez a szóelem önállóan is megkülönböztető képességgel bír vagy a használat révén megkülönböztethetővé válik.