Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hatályba lép ugyanis az Országgyűlés által már elfogadott új előírás, mely többek között az 537/2014/EU európai parlament és tanácsi rendelet („Rendelet") könyvvizsgálati rotációra vonatkozó szabályaival való összhang megteremtését célozza – fejtette ki dr. Penz Attila.
A 2016. évi XLIV. törvénnyel elfogadott új előírás értelmében egy könyvvizsgáló társaság legfeljebb nyolc év könyvvizsgálata vonatkozásában láthatja el megszakítás nélkül feladatait ugyanazon közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnél, befektetési vállalkozásánál, biztosítónál, illetve egyéb közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál.
Az új szabályozás lényege
Az EU Rendelet ebben a tekintetben némi mozgásteret enged a tagállamoknak, ugyanis annyit ír elő, hogy a rotációra vonatkozó előírás tíz évnél hosszabb időtartamot nem határozhat meg.
Ezért a 2017-es üzleti év könyvvizsgálata vonatkozásában azon érintett társaságoknak, melyek üzleti éve megegyezik a naptári évvel 2017. május 31-ig meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, amennyiben az új előírás miatt könyvvizsgálót kellene váltaniuk.
A Rendelet szerint a váltást követő négy évig nem jelölhető ki ugyanazon könyvvizsgáló társaság, mely a megelőző nyolc évben külső könyvvizsgálói megbízással rendelkezett – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A Rendelet szerint a tagállamok implementálási kötelezettségüknek 2016. június 17-ig kellett eleget tenniük illetve a Rendelet ettől az időponttól alkalmazandó, így Magyarország épp határidőben eleget tett Európai Uniós tagságából eredő kötelezettségének.
Az implementálási kötelezettség keretében került sor többek között a könyvvizsgálatot illetve a könyvvizsgálati tevékenységet érintően továbbá bizonyos összeférhetetlenségre vonatkozó előírások, a szakmai szkepticizmusra vonatkozó szabályok rögzítésére illetve módosítására is.
Párhuzamos módosítások
A fentiekkel párhuzamosan kerültek módosítására a Hpt, a Bszt, a Bit. illetve a Tpt. előírásai is, melyek közül kiemelendő az auditbizottságok feladatkörének bővítését eredményező módosítások. Az új előírások értelmében az auditbizottság feladata lesz többek között a Rendelet 5. cikkébe foglalt előírások –a nem könyvvizsgálói szolgáltatások tilalma - érvényesülésének ellenőrzése is.
A Rendelet 5. cikke meghatározza azon tiltott szolgáltatások körét, melyeket a könyvvizsgálatot ellátó társaság nem nyújthat az általa könyvvizsgált közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak illetve az Európai Unión belül található anyavállalatának sem. Ide tartoznak többek között bizonyos adóügyi, könyvviteli, jogi, vezetés és döntéshozatallal illetve belső ellenőrzéssel és kockázatkezeléssel, részvénykereskedéssel vagy humánerőforrással kapcsolatos szolgáltatások.
Ugyanakkor a Rendelet értelmében a tagállamok bizonyos feltételek mellett engedélyezhetik a tilalmazott szolgáltatások egy részének a könyvvizsgálati szolgáltatással párhuzamosan történő nyújtását – mutatott rá dr. Penz Attila.
Egyidejű szolgáltatások nyújtása
A fentieknek megfelelően a 2016. évi XLIV. törvény úgy módosította a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt, hogy a Rendeletben előírt feltételekkel többek között az alábbi szolgáltatások is nyújthatóak a könyvvizsgálati szolgáltatással egyidejűleg.
Ennek megfelelően nyújtható szolgáltatás az adóügyi formanyomtatványok elkészítése, az állami támogatások és adókedvezmények azonosítása, az adóellenőrzéssel kapcsolatos segítségnyújtás, a közvetlen és közvetett, valamint halasztott adó kiszámítása, adótanácsadás és értékelési szolgáltatások.
A fenti szolgáltatások nyújtásának feltétele a Rendelet értelmében, hogy azok sem külön, sem együttesen ne legyenek közvetlen hatással, illetve legfeljebb elhanyagolható hatással lehetnek a vizsgált pénzügyi kimutatásokra, az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentésben átfogóan dokumentálták és elmagyarázták azok auditált pénzügyi kimutatásokra becsült hatást.
További követelmény, hogy a könyvvizsgáló cég megfelel a 2006/43/EK irányelvben meghatározott függetlenségi elveknek – hangsúlyozta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
