Szigorúbb határidők az iparjogvédelmi státuszügyekben

Az Apple VR szemüvegének koncepciórajza

Az iparjogvédelmi eljárások széles körét ölelik fel az úgynevezett státuszügyek, amelyek eljárási határidői szigorúbbak lettek – hívta fel a figyelmet a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője.

Az iparjogvédelmi eljárások széles körét ölelik fel az úgynevezett státuszügyek, amelyek lényege, hogy valamely fennálló, vagy engedélyezés alatt lévő jog ellen valaki fellép, például szabadalmak esetén annak megsemmisítését vagy korlátozását kéri, védjegyek esetén törlési vagy használat hiánya miatt eljárást indít, illetve egy közzétett védjegy lajstromozása ellen felszólalással él. Hasonló státusz ügyek vannak használati minták és formatervezési mintaoltalmak esetében.

Az ilyen eljárásokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SzTNH) kell indítani; a Hivatal egy érdemi eljárást követően háromtagú tanácsban dönt. Felszólalások esetén tárgyalásra csak akkor kerül sor, ha valamelyik fél ezt kifejezetten kéri, egyéb ügyekben a tárgyalás megtartása kötelező – ismertette Lantos Mihály.

A kérelem és az eljárás menete

Az eljárás során a kérelmező félnek meg kell jelölnie a kérelem jogalapját vagy jogalapjait, és indokolni kell, csatolva a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat. A kérelmet a Hivatal megküldi a jogosult részére, aki ez ellen védekezhet, és ugyancsak becsatolhatja az álláspontját alátámasztó bizonyítékokat.

Hogy az ilyen eljárások ne húzódjanak el a végtelenségig, a vonatkozó jogszabályok oly módon változtak, hogy a feleknek az előkészítési eljárás egy adott pontjáig áll csak nyitva annak a lehetősége, hogy kérelmük jogalapját változtassák (rendszerint kiterjesszék) és ennek alátámasztására új bizonyítékokat nyújtsanak be.

Újabban, a Hivatal végzésében tájékoztatja a feleket arról a határidőről, ameddig ilyen kiegészítéseket lehet tenni, illetve bizonyítékokat lehet benyújtani. Ez a határidő feltétlenül megelőzi a tárgyalás kitűzésének időpontját.

A bírósági út

Az SzTNH érdemi döntése ellen az írásbeli döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet megváltoztatási kérelmet benyújtani a Fővárosi Törvényszékhez. Sok esetben előfordult, hogy a megváltoztatási kérelem alátámasztására (vagy cáfolatára) valamely fél olyan érveket, bizonyítékokat nyújtott be, amelyek nem szerepeltek az SzTNH előtti eljárásban.

A korábbi joggyakorlat szerint több esetben előfordult, hogy ilyenkor a törvényszék az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és az ügyet visszaküldte az SzTNH-hoz. Olyan esetekkel is találkoztunk, amikor a törvényszék figyelembe vette az ilyen bizonyítékokat és folytatta a bírósági eljárást.

Az elmúlt időben ez a kérdés a figyelem középpontjába került, és több olyan döntést ismerünk, amelynél az eljáró hatóságok nem vették figyelembe az elkésetten benyújtott érveket, bizonyítékokat – mutatott rá a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője.

Az a gyakorlat kezd kialakulni, hogy késedelmesen legfeljebb csak olyan bizonyíték fogadható el, amelyről az eljárás korábbi szakaszában az előterjesztő félnek nem volt tudomása vagy nem állt rendelkezésre. Az ilyen bizonyítékok köre rendkívül szűk, ezért már az előkészítő szakaszban fokozott figyelmet kell szentelni a kérelem és az arra adott válasz teljes körűségére, mert erre később már nem lesz lehetőség.

A Fővárosi Törvényszék döntése

A Fővárosi Törvényszék által egy frissen eldöntött védjegy felszólalási eljárásban például a védjegyjogosult időben kérte a kérelmezőt, hogy a korábbi védjegy használatát kellően igazolja. A külföldi fél feltételezhetően ezt a kérést nem vette elég komolyan, és nem hitelesített nyilatkozatokat csatolt a védjeggyel ellátott termék forgalmazásáról, és nem nyújtott be számlákat vagy egyéb a tényleges használatot alátámasztó bizonyítékot.

Nem igazolta azt sem, hogy a korábbi védjegy a termékkatalóguson kívül magán a terméken is látható. Az SzTNH a felszólalást elutasította, ami ellen a kérelmező a törvényszékhez fordult megváltoztatási kérelemmel. Érdekes módon a felszólaló külföldi leányvállalata a számlákkal alátámasztott bizonylatokat éppen a tárgyalás napján küldte el a magyar képviselő részére, de a törvényszék ezt nem fogadta el, és helyt adott az SzTNH határozatának.

Forrás: Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala

A számlák és az igazi bizonyítékok egyértelműen alátámasztották volna a korábbi védjegy tényleges használatát, de a számlák dátumából kitűnt, hogy ezek már az SzTNH előtti eljárás idején is rendelkezésre álltak (régebbiek voltak), azaz a kérelmezőnek kellő időben lett volna lehetősége, hogy ezeket benyújtsa. A késedelmes benyújtás miatt a kérelmező az egyébként nyeréssel biztató eljárást jogerősen elvesztette.

Az itt vázolt helyzet természetesen nemcsak védjegyügyekre, hanem szabadalmi és egyéb ügyekre is érvényes, például egy szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban sem lehet az adott határidő lejárta után újabb újdonságrontó anyagot megjelölni. A szabadalom megsemmisítési eljárások egyik sajátos jellegzetessége, hogy nincs kizárva egy a korábbitól eltérő újdonságrontó anyagok alapján egy második megsemmisítési eljárás indításának a lehetősége.

Ugyanakkor változatlanul igaz, ha egy eljárásban hivatkozik a kérelmező egy dokumentumra és azt nem csatolja be, vagy csak az említett végső határidőt megkésve teszi, akkor ezt az eljáró hatóság joggal nem veszi figyelembe, és ezt már egy második eljárásban sem lehet megtenni – hangsúlyozta végezetül Lantos Mihály.