Nem minden esetben élvez elsőbbséget a zálogjogos hitelező

Budapest, 2014. június 16. Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője (j2), Józan Magda sajtófőnök (j3) és Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője (j) a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntés ismertetésén, a Kúrián 2014. június 16-án. A devizahitel árfolyamkockázatának tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető - mondta ki a Kúria a jogegységi döntésében. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Egyedi ügyben hozott határozatában foglalt állást a Kúria abban a kérdésben, hogy a jövőbeni bérleti díj követelésen alapított zálogjognak a jogosultját a többi hitelezőt megelőzően ki lehet-e elégíteni? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Vida Enikő ismerteti a döntés részleteit.

A Kúriának elsőként azt a kérdést kellett tisztázni, hogy a jövőbeni követelésen alapított zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett-e, ugyanis a Csődtörvény 49/D § (1) bekezdése kizárja a felszámolás kezdő időpontja után a zálogjog keletkezését és annak érvényesítését az adós vagyontárgyai tekintetében.

A Kúria álláspontja szerint az olyan vagyontárgyon, amely a zálogjog megalapításának időpontjában még nem létezik így például egy jövőbeni követelés-, csak akkor jön létre a zálogjog, ha a vagyontárgy tehát például a követelés létrejön.

Tehát a felszámolás kezdő időpontja után esedékes bérleti díjakra, mint jövőbeni követelésre a zálogjog is csak a felszámolás kezdő időpontja után jön létre – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A Cstv. 49/D. § (1) bekezdése alapján azonban a felszámolás kezdő időpontja utáni bérleti díjakra nem keletkezhet zálogjog. Ez azt jelenti, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtt eltelt időre vonatkozó bérleti díj zálogjoggal terhelt, míg a felszámolás kezdő időpontja után keletkezett bérleti díjra a hitelezőnek már nem áll fenn a zálogjoga.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez a gyakorlatban tehát azt jelenti, hogy a felszámolásban esedékessé váló bérleti díj nem egyedül a zálogjogos hitelezőt illeti meg, hanem azt a felszámoló a Csődtörvény szabályai szerint köteles a hitelezők között felosztani.

Tehát követelésen alapított zálogjoggal rendelkező hitelező jelentkezik be a felszámolásba, akkor a felszámolónak körültekintően kell eljárni, a zálogjoggal rendelkező hitelezőnek pedig számolnia kell azzal, hogy nem minden esetben élvez elsőbbséget a többi hitelezővel szemben – mutatott rá végezetül dr. Vida Enikő.