Kártérítés, kártalanítás, kötbér és bánatpénz az áfa-törvény tükrében

A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tapasztalatai szerint ügyfeleik szerződéses partnerei nem egyszer nem fizetik meg a szerződésben kikötött kötbért, tekintettel arra, hogy arról számla kiállítására még nem került sor. Ezen kívül előfordul, hogy szerződéses felek között vita alakul ki a tekintetben, hogy a szerződésben meghatározott kötbér áfával terhelt bruttó értéknek tekintendő, vagy sem – mutatott rá dr. Horváth Géza.

A felmerült viták alapját az adja, hogy a kötbérfizetésre vonatkozóan – szemben a kártérítéssel – az áfa-törvény nem határoz meg konkrét rendelkezést. Mindez arra hat ösztönzően, hogy a problémával találkozó jogász, vagy adószakértő alaposan bontsa ki a kötbér jogi természetét, amelynek megismerése után egyértelművé válik, hogy kötbér után nem kell áfát fizetni, ennek megfelelően számlát sem kell kiállítani róla – fejtette ki a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Ezért a problémakör teljes feltárása érdekében érdemes megvizsgálni a kötbér mellett a kártérítés, kártalanítás és bánatpénz megfizetésével összefüggésben felmerülő áfa-fizetési és számla kibocsátási kötelezettséget is.

Az áfa-törvény rendelkezései

Leegyszerűsítve és a kivételektől eltekintve: az adóalanyoknak áfát kell fizetniük, amennyiben belföldön ellenérték fejében teljesítettek termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást (áfa-törvény 2.§ a) pont). Az áfa-törvény értelmében szolgáltatásnyújtás minden olyan ügylet, ami nem termékértékesítés (13.§ (1) bekezdés).

Emellett – többek között – szolgáltatásnyújtásnak minősül a kötelezettségvállalás valamilyen helyzet tűrésére (áfa-törvény 13.§ (2) b) pont). Ebből kifolyólag, ha valaki tűrni köteles egy helyzetet, magatartást, akkor szolgáltatást nyújt. Ha ezért ellenértéket is fizetnek a részére, akkor az ellenérték után áfát kell fizetni.

Ellenértéknek minősül bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést (259.§ 6. pont). Az áfa-törvény kártérítést expressis verbis kiveszi az ellenérték fogalomköréből, ezért megfizetése nem keletkeztet áfa-fizetési kötelezettséget.

Figyelemmel arra, hogy a másik három jogintézményre (kártalanítás, kötbér, bánatpénz) vonatkozóan nem találunk rendelkezést az áfa-törvényben, ezek esetében az áfa-fizetési kötelezettséget a kártérítés általános jogi ismérveiből lehetet levezetni – húzta alá a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A kártérítés aspektusai

A Ptk. értelmében kártérítést kell fizetni annak, aki akár szerződésszegéssel (kontraktuális kárfelelősség), akár szerződésen kívüli jogellenes magatartással (deliktuális kárfelelősség) másnak kárt okoz. A kiindulási pont az, hogy a kártérítés fizetési kötelezettség mindig csak jogellenes magatartás esetén keletkezik (a többi törvényi feltétel fennállása mellett). Jogellenes magatartás tűrésére senki sem köteles, ezért azt szolgáltatásnyújtásnak sem tekinthetjük.

Mivel nincs szolgáltatásnyújtás (jogellenes magatartás tűrése), ellenérték megfizetéséről sem beszélhetünk kártérítés esetében, amit a jogalkotó helyesen felismerve az ellenérték meghatározásánál is nyomatékosított azzal, hogy a kártérítést kivette az ellenérték fogalomköréből – mutatott rá dr. Horváth Géza.

Szemben a kártérítéssel, a kártalanítás mindig jogszerű magatartással okozott kárt feltételez. A jogszerűen okozott kár megfizetésére azért tekinthetünk ellenértékként, mert (i) nem vonja ki az áfa-törvény az ellenérték köréből, (ii) a fogalmak értelmezéséből is levezethető, hogy a - jogszabályban (vagy szerződésben) biztosított - jogszerű károkozó magatartást tűrni köteles fél (károsult) magával a tűréssel szolgáltatásnyújtást valósít meg.

Ebben az esetben tulajdonképpen a károkozó a jogszerű magatartás gyakorlásának jogát (és ezzel együtt a károsult passzív magatartásának ellenértékét) fizeti meg a károsultnak.

A kötbér és a bánatpénz

A kötbér és a bánatpénz a kártérítés és kártalanítás felek által szerződésben kikötött leképezésének tekinthető a jogszerű-jogellenes fogalmi elemek aspektusából (azzal, hogy a kötbér természetesen kártérítési szabályok alkalmazása mellett is érvényesíthető). Kötbért szerződésszegés – azaz jogellenes magatartás – esetére lehet írásban kikötni. A kötbérnek, csakúgy, mint a kártérítésnek, szankciós jellege van, ezért nem tekinthető ellenértéknek.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A bánatpénz ezzel szemben ellenértéknek minősül, mivel a szerződés egyoldalú megszüntetését jogszerűen gyakorló fél valójában a bánatpénzzel „vásárolja meg" a szerződés megszüntetésének lehetőségét. A bánatpénz tehát egy szolgáltatásnyújtás – mégpedig a szerződés másik fél általi megszüntetése tűrésének – pénzbeli ellentételezése, vagy másképpen fogalmazva a bánatpénz a szerződéses kötelemből való szabadulás(hoz való jog) ellenértéke.

Összefoglalva, a kártérítés és a kötbér megfizetése után áfát nem kell fizetni, viszont a kártalanítás és a bánatpénz megfizetése áfa-fizetési kötelezettséggel jár. Az áfa-köteles kártalanítás és bánatpénz esetében az áfa-törvény 159.§ (1) értelmében számlát kell kiállítani, viszont a kártérítés és kötbér esetében a számviteli törvény szerinti bizonylat (166.§ paragrafus) kiállítása, azaz maga a szerződés is elég – hangsúlyozta végezetül dr. Horváth Géza.