Az auditbizottság jogi szabályozása Magyarországon biztosítók esetén

Executives in business meeting, overhead view

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján közérdeklődésre számot tartó zártkörűen működő biztosító, illetve viszontbiztosító, valamint nyilvános biztosító és viszontbiztosító köteles legalább háromtagú auditbizottságot működtetni, melynek tagjait az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjai közül köteles a legfőbb szerv (közgyűlés) megválasztani – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Penz Attila kifejtette: az auditbizottság a felügyelőbizottságot támogató testület, amely többek között figyelemmel kíséri és ellenőrzi a belsőellenőrzési, kockázatkezelési rendszerek hatékonyságát és a pénzügyi beszámolás folyamatát, azzal, hogy szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg, továbbá segíti a felügyelőbizottságot a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben.

Fontos megemlíteni ezzel összefüggésben, hogy az auditbizottság legalább egy tagjának könyvvizsgálói, vagy számviteli szakképesítéssel kell rendelkeznie. Lényeges előírás továbbá, hogy az auditbizottságot úgy kell létrehozni, hogy elnökét saját tagjai közül vagy maga az auditbizottság választja meg, vagy arra a felügyelőbizottság legyen jogosult.

Amikor nem kell külön auditbizottságot létrehozni

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a fentiek kapcsán fontos ugyanakkor megemlíteni azt is, hogy az auditbizottság létrehozására és működtetésére köteles biztosítónak, illetve viszontbiztosítónak nem kell külön auditbizottságot létrehozni, amennyiben rendelkezik olyan testülettel, amely összetételét, feladatait és működését tekintve megfelel az auditbizottságra előírt követelményeknek.

Míg hitelintézetek tekintetében az ágazati jogszabályi előírások kifejezetten azt teszik lehetővé, hogy a felügyelőbizottság láthassa el egyben az auditbizottság feladatait is, addig biztosítók esetén nem említ konkrét testületet a vonatkozó rendelkezés, ezért felmerül, hogy elfogadható-e egy ilyen megoldás az auditbizottság létrehozásának alternatívájaként.

Az MNB állásfoglalása

Az MNB nemrégiben adott ki állásfoglalást a fenti kérdés kapcsán. Amíg az állásfoglalásában a felügyelet rögzíti, hogy nem látja jogszabályi így pedig elvi akadályát biztosítók esetén annak, hogy az auditbizottság helyett annak feladatait esetlegesen a felügyelőbizottság lássa el, addig fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az MNB leszögezi azt is, hogy bizonyos szempontból álláspontja szerint ez nem tekinthető a legjobb megoldásnak.

A felügyelet álláspontja szerint ugyanis – különösen jelentős piaci részesedéssel rendelkező biztosítóknál – a fenti megoldás azért nem a legjobb megoldás, mert így az auditbizottság felügyelőbizottságot elkülönült testületként támogató, ezáltal pedig további kontrollpontot jelentő funkciója elvész – ismertette dr. Penz Attila.

Így tehát a felügyelet álláspontja szerint bár nem jogszabályellenes az, ha a felügyelőbizottságot támogatni rendelt testület helyett maga a felügyelőbizottság, annak teljes tagságával látja el az auditbizottság feladatait, mégis egy ilyen megoldás aggályos lehet, mivel az ellátandó funkció ezzel a megoldással veszélybe kerülhet.

Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

Bár hitelintézetek esetén a jogszabály kifejezetten azt engedi meg, hogy adott esetben a felügyelőbizottság lássa el az auditbizottság feladatait, a fentieket érdemes megfontolni hitelintézetek esetében is. Ugyanis bár nem kétséges, hogy a jogszabályi környezet megengedi azt, hogy hitelintézetek esetén maga a felügyelőbizottság lássa el az auditbizottság feladatait, de a felügyelet álláspontját figyelembe véve, nem mindegy, hogy egy ilyen megoldás megvalósítására hogyan kerül sor.

Összefoglalás

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy nem elegendő a jogszabály adta keretek között formálisan elfogadható megoldást találni, lényeges a megvalósítás módja és ezáltal tulajdonképpen az, hogy az alternatív megoldás tartalmilag is megfeleljen a jogszabályi elvárásoknak.

Így különös körültekintést igényel - akár a felügyelőbizottság, akár más testületi szerv látná el az auditbizottság feladatait – a megfelelő belső szabályozás kialakítása, az adott testület feladatainak, működésének pontos és nyomon követhető módon történő rögzítése illetve ezen funkciók elkülönült és hiánytalan formában történő ellátásának az adott testület működése során történő biztosítása.

Jól látható, hogy felügyeleti állásfoglalás különös hangsúlyt fektet az auditbizottság addicionális kontrolfunkciójának, ezért olyan megoldás kialakítása és olyan módon javasolt, mely ezen funkció érvényesülését biztosítani tudja – összegezte végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.