A magyar gazdaságban használt alternatív vitarendezési eljárások

A magyar gazdasági élet szereplői által sokszor általánosan hangoztatott nézet, hogy az állami (polgári jogi) bíróságok lassú és bizonytalan kimenetelű jogalkalmazási gyakorlata miatt nagyobb jelentőségű, esetleg speciális tárgyú szerződések és jogviszonyok esetén ésszerűbb megoldás alternatív vitarendezési eljárások („Alternativ Dispute Resolution – magyarul „AVR") használata. Az AVR-ek funkciójukat és működésüket tekintve igen különbözőek lehetnek, ezért az alábbiakban egy rövid áttekintést adunk a Magyarországon már meghonosodott vitarendezési fórumokról, különös tekintettel a választottbíróságokra – hívta fel az Origó figyelmét a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Lovas András szerint elöljáróban tisztázni szükséges, hogy nem minden AVR jelent választottbírósági eljárást, de minden választottbírósági eljárás AVR-nek tekinthető. (Jelen összefoglalás nem foglalkozik az állami bíróságokon 2012 óta már igénybe vehető bírósági közvetítői eljárásokkal.)

A választottbíróságok ugyanis olyan magánbíróságok, amelyek egy vagy több választottbíróból állnak, és akikre az állami bíróságok helyett a felek magánjogi akaratnyilatkozattal (választottbírósági szerződéssel vagy kikötéssel) ráruházták a polgári jogi jogvitájuk eldöntését.

Ezzel szemben a nem választottbírósági AVR-ek esetén a felek ugyancsak egy jogvita megoldását kívánják, ugyanakkor teljes mértékben a döntést nem bízzák rá az alternatív vitarendezési eljárás lebonyolítójára, hanem az intézményesült fórumban bízva próbálják a jogvitájukat rendezni. Ilyen magyar AVR-nek tekinthető a mediációs eljárás, a Fogyasztóvédelmi Békéltető Testület, Pénzügyi Békéltető Testület vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása.

Az alábbiakban a magyar viszonylatban előforduló egyes vitarendezési fórumok rövid bemutatása és rangsorolása olvasható. A rangsorolás szerző szubjektív tapasztalatai alapján az adott jogi fórum által kezelt ügyek fajsúlyosságát és presztízsét jeleníti meg.

Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID)

Az 1965-ben a Washingtoni Egyezmény által alapított és jelenleg 153 ország nemzetközi befektetésivédelmi jogvitáját elbírálni jogosult washingtoni székhelyű választottbíróság a legnagyobb presztízsű nemzetközi választottbíróság. A listában azért szerepel, mivel ezidáig 13 olyan ügyben járt el, ahol Magyarországot egy külföldi székhelyű vállalat alperesként perbe vonta.

Az ICSID előtti eljárást egy kétoldalú vagy multilaterális befektetési egyezmény (pl. Magyar-Francia Befektetési Egyezmény vagy az Energia Karta Egyezmény) megsértésére való hivatkozással tud egy külföldi befektető egy adott állammal szemben megindítani. A 13 magyar ügyből négy jelenleg is folyamatban van és három esetben már meg is ítélte az ICSID választottbírósági tanácsa Magyarország kártérítési felelősségét.

Az ICSID ügyek jellemzője a sok – akár ezer (!) – milliárd forintos perérték és hosszú 4-8 éves eljárási időtartam – mutatott rá a Sárhegyi Ügyvédi Iroda szakértője. (lásd: https://icsid.worldbank.org)

Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Nemzetközi Választottbírósága (ICC)

A Párizsban működő ICC fórum előtt folyó választottbírósági eljárások gyakori jellemzője, hogy nemzetközi kereskedelmi szerződések alapján semleges fórumként használják a szerződő felek, mivel egyik fél sem tudja vagy akarja a székhely országában működő állami vagy állandó választottbíróságot vitarendezési fórumként elfogadtatni. Az ICC ügyekben is jellemző a magas perérték, ugyanakkor ezek az eljárások jellemzően 1-3 év alatt véglegesen lezárulnak és a döntést követően a felek az 1958-as New Yorki Egyezmény alapján kérhetik az ítélet végrehajtóságát a felek székhely országában.

Dr. Lovas András megjegyezte, hogy az ICC keretében akár befektetési-védelmi jogvita elbírálása is megtörténhet, ugyanakkor az ICC-nek más nemzetközi szinten elismert választottbírósági fórumok is alternatívái lehetnek, mint például a Stockholmi Választottbírósági Intézet vagy Szingapúri Nemzetközi Választottbíráskodási Központ. Magyarországi kontextusban a Magyar Állam mellett nagyobb hazai cégek nemzetközi befektetései vagy külföldi cégek nagyobb magyar befektetési kapcsán szokták az üzletfelek szerződéses megállapodása alapján igénybe venni ezt a fórumot. (lásd: http://www.iccwbo.org/about-icc/organization/dispute-resolution-services/icc-international-court-of-arbitration/)

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mellett Szervezett Választottbíróság

A magyar gazdaság szereplői által leginkább ismert és használt választottbírósági fórum, ahol több évtizedes múltra visszatekintve több ezer ügyben kezdeményeztek eljárást a vállalkozások. Az MKIK VB ügyforgalma ugyan az elmúlt években visszaesett - 2016-ban már „csak" 128 ügyben indult itt eljárás -, ugyanakkor a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXIII. tv. (Vbt.) még mindig kizárólag ezt a választottbíróságot nevesíti, és például a 46. § (3) bekezdése kivételt engedő főszabályként kimondja, hogy nemzetközi ügyekben kizárólag ez az állandó választottbíróság járhat el Magyarországon.

A többi magyar állandó választottbíróságokhoz képest tehát némi primátusa ugyan van ennek a fórumnak, de a következő négy, fiatalabb választottbíróság létezése jelzi, hogy a fórum presztízse és jelentősége megcsappant a közelmúltban. (lásd: http://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/hasznos-informaciok-8720)

Pénz és Tőkepiaci Választottbíróság

A 2001. évi CXX. törvény 376. §-a alapján a Pénz és Tőkepiaci Választottbíróság 2002-ben alakult meg, a Budapesti Árutőzsde és Értéktőzsde mellett működő Választottbíróság jogutódjaként. Így az MKIK VB mellett az a bíróság az első átfogó szakterületi állandó választottbíróságként kezdte meg a működését.

Forrás: robertharding/Michael Runkel/Michael Runkel

A fórum tevékenysége széles spektrumú, meghatározó szerepe a nagy pénzügyi és befektetési szolgáltatók szolgáltatási tevékenységét érintő jogvitákban van, ugyanakkor a budapesti tőzsdék a Magyar Bankszövetség tagjai veszik leginkább igénybe vitarendezési szolgáltatásait – hangsúlyozta a Sárhegyi Ügyvédi Iroda szakértője. (lásd: http://www.valasztottbirosag.hu/)

Energetikai Állandó Választottbíróság

A 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 169. §-a alapján Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a 2008-ben alakította meg az Energetikai Állandó Választottbíróságot. Az EÁVB keretében ugyan rendelkezésre áll a bonyolult energetikai szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban elengedhetetlen iparági tapasztalat, ugyanakkor a magyar piacon jelenlévő energetikai szereplők csökkenő száma miatt a fórum keretében megtárgyalt ügyek száma sem túlzottan jelentős.

Ráadásul az energetikai tárgyú fogyasztói jogvitákban kizárt az EÁVB hatásköre, cserébe viszont a VET. 2015. évi módosítása óta nemzetközi ügyekben is eljárhat, megtörve ezzel az MKIK VB. eddig fennálló kizárólagos joghatóságát. A jövő kérdése, hogy az EÁVB tud-e a szakosított vitarendezési fórumok regionálisan piacán pozíciókat szerezni és ezáltal hosszabb távon biztosított lesz-e a választottbíróság folyamatos működését. (lásd http://www.eavb.hu/)

Nemzeti Agrárkamara Mellett Működő Állandó Választottbíróság

A sorban legfiatalabb választottbíróságot a 2012. évi CXXXVI. törvény 32. §-a hozta létre és a bíróság 2013 óta működik a Nemzeti Agrárkamara keretei között. A választottbíróságnak a felek között létrejött írásbeli alávetés esetén kizárólagos hatásköre van a kamarai tagok agrárgazdasági tevékenységével összefüggő jogvitáiban.

A bíróság eljárása nagyban hasonlít az MKIK VB eljárásához és az eljárási szabályzata átfogó jelleggel szabályozza a bíróság tevékenységét. https://www.nak.hu/kamara/127-rolunk/valasztottbirosag/34-valasztottbirosag

Sport Állandó Választottbíróság

A 2004. évi I. törvény 47. §-a alapján működő Sport Állandó Választottbíróság a Magyar Olimpiai Bizottság keretében működik, azaz nem önálló jogi személy. Specialitása, hogy a törvény pontosan definiálja, hogy mely sporttal kapcsolatosa ügyekben járhat el.

Így hatásköre kiterjed (i) a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - a sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett (ii) a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti (iii) a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti (iv) a MOB, valamint a tagjai közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákra. A fórum előtt zajló jogviták száma meglehetősen alacsony, mivel a sportban erős az önszabályozás és a profi sportban jellemző munkaszerződésekkel kapcsolatos vitákban a fórumnak amúgy sincs hatásköre. (lásd: http://olimpia.hu/sport-allando-valasztottbirosag)

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A választottbíróságokat követően érdemesnek látszik, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv , mint egy törvényi felhatalmazás alapján, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretében működő speciális AVR bemutatása is. A 2013. évi XXXIV. törvény alapján működő, kifejezetten a Magyarországon megvalósuló építési beruházásokkal kapcsolatos jogvitákban eljáró szervezet egy igazságügyi szakértői véleménnyel egyenértékű szakvéleményt készít az adott beruházásban szerződéses pozícióban lévő fél által benyújtott kérelmére.

Sokszor önmagában ennek a szakvéleménynek a léte a polgári bírósági jogvita lefolytatását meg tudja előzni és a felek egyezségre tudnak jutni, ugyanakkor, ha ez mégsem következne be, akkor a speciális eljárási szabályoknak köszönhetően a bírósági jogvita egyszerűsödik és gyorsul fel. A három éves múltra visszatekintő AVR szervezet több mint 700 ügyben és 170 milliárd forint összértékű beruházásban járt el ez idáig – mutatott rá végezetül dr. Lovas András. (lásd: http://www.mkik.hu/hu/tszsz)