Amiről mindenki tud. A cégek képviselői általában tudják, hogy amennyiben üzletpolitikájukat összeegyeztetik a versenytársaikéval, versenyellenes megállapodást, vagyis kartellt kötnek egymással. Egy ilyen cselekedet mindenképpen jogellenes, és a Versenyhivatal hatalmas bírsággal bünteti a megállapodás résztvevőit.
A hallgatás is sokba kerül
Kevesen tudják azonban, hogy milyen könnyű úgymond belekeveredni egy versenyellenes megállapodásba. A Gazdasági Versenyhivatal kialakult gyakorlata alapján az, aki részt vesz egy olyan találkozón, amelyen létrejött egy versenyellenes megállapodás, automatikusan a kartell résztvevőjévé válik, tekintet nélkül arra, hogy szóban vagy írásban támogatta-e a megállapodást.
Előfordulhat például, hogy egy találkozó során az egyik cég képviselője rájön arra, hogy az adott beszélgetést később a Versenyhivatal kartellnek minősítheti, ezért nem szól hozzá a beszélgetéshez és nem egyezik bele az esetlegesen létrejött megállapodásba sem, vagyis nem tesz semmit. Ezt a céget a jövőben meglepetésként fogja érni, ha a Versenyhivatal megállapítja a kartellben való részvételét.
Az indoklás
A „hallgatás-beleegyezés" elvének indoka a versenyjogban az, hogy az a cégvezető, aki nyíltan nem járult hozzá a megállapodáshoz, de végighallgatta versenytársait, azt a benyomást kelti a többi résztvevőben, hogy ő is egyetért a megállapodással.
Ezt a hozzáállást a Versenyhivatal ugyanúgy büntetheti. A bírság akár a több százmilliós nagyságrendet is elérheti, hiszen a Versenyhivatal célja a jogsértők elrettentése.
Hogyan kerülhetjük el a bírságot?
Legelőször is: ne kezdeményezzünk! Fontos, hogy tartózkodjunk bármilyen versenykorlátozó megállapodás kezdeményezésétől. Bármennyire is kecsegtető gazdaságilag az adott megállapodás, mérjük fel annak versenyjogi megítélését.
Figyeljünk a beszélgetésre! Még ha nem is veszünk aktívan részt a megbeszélésben, figyeljünk arra, hogy versenytársaink miről beszélnek, egyezkednek a találkozón. Ha az árak egyeztetéséről, vagy a piac felosztásáról folyik a tárgyalás, egyből gondoljunk arra, hogy ennek nagy valószínűséggel versenyjogi következményei lehetnek.
Ha már megtörtént a baj, és tanúi lettünk egy kartell létrejöttének, el kell határolódni! Fontos tudnunk, hogy a Versenyhivatal bírsága csak úgy kerülhető el, ha egy esetleges versenyellenes megállapodástól elhatárolódunk. De hogyan lehet úgy elhatárolódni, hogy minden versenyjogi kockázatot elkerülhessünk? További kérdés, hogy vajon mielőtt elhagyjuk a tárgyalás helyszínét, kötelességünk-e felhívni versenytársaink figyelmét a jogsértésre?
Egy esetleges versenyjogi eljárásban a cég feladata annak bizonyítása, hogy elhatárolódott a versenykorlátozó magatartástól. Ezért fontos, hogy nemtetszésünket megfelelő módon és formában fejezzük ki, mert az, hogy felállunk és kimegyünk, még nem biztos, hogy elég a bizonyításhoz – szögezte le dr. Hacsi Gábor.
Készüljünk fel!
Egy cégvezetővel bármikor előfordulhat, hogy "kartell-gyanús" helyzetbe kerül, ezért érdemes jogi szakértő bevonásával már előzetesen átbeszélni az ilyen találkozókkal kapcsolatos legfontosabb teendőket és kérdéseket.
Mikor minősül kartellnek egy megbeszélés? Ha belecsöppentünk egy kartellbe, hogyan tudunk megfelelően elhatárolódni? Van-e még bármilyen cselekvési kötelezettségünk? Hogyan járjunk el, ha nem egy személyes találkozón, hanem levél formájában kapunk hírt egy versenykorlátozó megállapodásról?
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása hatalmas jelentőséggel bír. Ha felkészülten megyünk el a versenytársakkal szervezett beszélgetésekre, elkerülhetőek a kellemetlen meglepetések és az az óriási bírság, amelyet a Versenyhivatal kiszabhat a résztvevők számára – hívták fel a figyelmet végül a VJT & Partners jogászai.