Dr. Vida Miklós kifejtette: Az Európai Unió belső piaca által kínált lehetőségeket kihasználva a cégek egyre inkább országhatárokon túlra terjeszkednek.
A határokon átnyúló csoportokban, valamint számos átalakulási műveletben - egyesülésekben és szétválásokban - különböző tagállamokból származó cégek érintettek, így az utóbbi években megnövekedett a tagállami céginformációkhoz való uniós szintű hozzáférés iránti igény. A vállalatokról szóló hivatalos információk azonban nem mindig érhetők el könnyen határokon átnyúlóan.
A központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és az egyes európai uniós országok cégjegyzékeinek Európai Uniós szintű összekapcsolása érdekében 2009-2010 folyamán uniós intézkedéscsomag került elfogadásra az említett cél megvalósítása érdekében.
A BRIS nyilvántartási rendszer bevezetésre kerül június 8-tól
2017. június 8-án a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszernek, azaz a Business Registers Interconnection System-nek (röviden BRIS) a bevezetésére kerül sor – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerből származó információhoz való hozzáférést a portál és a tagállamok által saját hatáskörben létrehozott elérési pontok biztosítják. A platform az e-Justice honlapon (portálon) keresztül biztosítja az egyes tagállami nyilvántartásokban tárolt adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.
Két célja van a BRIS nyilvántartásnak
A bevezetésre kerülő új BRIS nyilvántartás két célt valósít meg. Egyrészt biztosítani kívánja, hogy az egyes tagállami nyilvántartásokból bárki információhoz jusson. A BRIS nyilvántartás másik célja, hogy az egyes tagállami nyilvántartások egymásnak adatot adjanak át annak érdekében, hogy a határokon átnyúló jelentőségű változásokról (fizetésképtelenségi eljárás, nyilvántartásból való törlés) az érintett tagállami nyilvántartások időben értesüljenek és meg tudják kezdeni a szükséges eljárásokat.
A BRIS nyilvántartás csak az adott tagállamban található, úgynevezett tőkeegyesítő típusú társaságok vonatkozásában tartalmaz információt – utalt rá dr. Vida Miklós.
A magyar cégnyilvántartásba bejegyzett jogalanyok közül a BRIS nyilvántartás csak a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, valamint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és a külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete vonatkozásában tartalmaz adatokat.
A rendszer lehetővé teszi, hogy ezekről a magyar cégekről más EU tagállamnak az állampolgárai, illetve fordított esetben a magyar állampolgárok a BRIS irányelv hatálya alá tartozó, más tagállamban nyilvántartott, az irányelv szerinti ún. „tőkeegyesítő" típusú társaságokról díjmentesen lekérdezhessék az adott gazdasági társaság cégnevét, jogi formáját, székhelyét, cégjegyzékszámát. A többi cégadat és cégirat költségtérítés ellenében ismerhető meg a BRIS rendszeren keresztül.
Az EUID azonosító szerepe
A BRIS nyilvántartásban való könnyebb kereshetőség érdekében a BRIS irányelv hatálya alá tartozó társasági formák európai egyedi azonosító számot (röviden EUID számot) kapnak – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A magyar cégbíróságok a Magyarországon bejegyezett kft-k, rt-k, az európai részvénytársaság, valamint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és a külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete vonatkozásában 2017. június 8-án automatikus bírósági végzéssel képezik meg ezen társasági formák EIUD azonosítóját, amely azonosító ettől a naptól lesz elérhető a cégjegyzékben.
Az EUID azonosító az országkódból, a tagállami nyilvántartás azonosítójából és a cég nyilvántartási számából tevődik össze. Tekintettel arra, hogy az EUID a belföldi és külföldi (uniós) cégeket is azonosítja, erre tekintettel a cégnyilvántartás tartalmazni fogja az adott cég vonatkozásában a jogi személy tagok és jogi személy vezető tisztségviselők illetve a jogelőd- és jogutód cégek EUID azonosítóját is.
A BRIS rendszer bevezetésének a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és a külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete tekintetében további előnye, hogy ha a külföldi vállalkozás ellen csőd- illetve felszámolási eljárás vagy pedig végelszámolási eljárás indul, akkor a BRIS rendszer segítségével a tagállami nyilvántartások ezekről a változásokról már közvetlenül tudják értesíteni az érintett más tagállami nyilvántartásokat.
A cégbíróság ellenőrizni tudja a bejelentési kötelezettség teljesítését
Ezen értesítés alapján a cégbíróság könnyen ellenőrizni tudja, hogy a magyarországi kereskedelmi képviselet illetve fióktelep a változásbejegyezési kérelembe foglaltan eleget tett-e bejelentési kötelezettségének, azaz bejelentette-e a fenti eljárásoknak a külföldi vállalkozással szembeni megindulását.
Amennyiben a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe illetve kereskedelmi képviselete ezen jogszabályi kötelezettségét elmulasztotta, abban az esetben a Ctv. június 8-án hatályba lépő új rendelkezéseinek megfelelően a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében változásbejegyzési kérelem benyújtására hívja fel a magyarországi fióktelepet illetve kereskedelmi képviseletet – figyelmeztetett végezetül dr. Vida Miklós.