A tömeges igénybevételre megfelelően fel kell készülnie a szálláshelynek, strandnak. A gyalogos közlekedésre szolgáló utakat, mosdókat és illemhelyiségeket nemcsak tisztán tartani szükséges, hanem gondoskodni kell azok biztonságos igénybevételéről – fejtette ki dr. Vágány Tamás.
Nagyon sok kisebb-nagyobb baleset következik be a vízpart közelében azért, mert az üzemeltető elhanyagolta a karbantartást vagy nem gondoskodott megfelelő figyelemfelhívó jelzések kihelyezéséről. Ilyen esetben kártérítés jár a károsultnak.
Az üzemeltető kötelezettségei
Az említett szálláshelyek, strandok igénybevétele rendszerint ellenérték fejében történik. Ezzel egy szerződés jön létre az üzemeltető és az igénybevevő(k) között.
Ennek a szerződésnek külön kikötések nélkül is tartalmi elemét képezi az üzemeltető azon kötelezettsége, hogy a létesítményt, épületet, utat olyan állapotban bocsátja rendelkezésre, hogy annak használata biztonságos az igénybevevők számára.
Ezen az olyan feliratok sem változtatnak, mint például „A strandot/kempinget mindenki a saját felelősségére veheti igénybe" – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Part menti utak és balesetek
Gyakori sérülések forrása a part menti utak nem megfelelő állapota. Évről-évre sok gyalogos és kerékpáros baleset következik be a töredezett útfelület, nem megfelelően jelzett és elkerített építési terület és hasonló hibák következtében.
Az üzemeltető szerződéses felelőssége és a lehetséges kimentés szabálya akként szól, hogy aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A kimentési feltételeknek tehát együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az üzemeltető mentesüljön a kárért való helytállási kötelezettség alól.
Ha például a szállodától a partig vezető úton azért esik el valaki, mert a téli fagy okozott kárt az útban, és azt még nem javították ki, sérelemdíjat és vagyoni kártérítést is kérhet. Az előbbi a sérülés mértékétől, jellegétől és a gyógyulás tartamától függ.
A sérelemdíjnál figyelembe vehető, hogy ha emiatt nem tudja valaki kiélvezni a tervezett szabadságát, és az nem lesz pihentető a számára. A vagyoni kártérítést pontosan igazolni kell, ennek körében a gyógyszerkiadások, utazási és kommunikációs többletköltségek, és a keresetkiesés is elismertethető.
A kárigény elbírálása során természetesen figyelembe kell venni a károsult esetleges felróható mulasztását (például: figyelmeztető tábla figyelmen kívül hagyása), bódultságát, ami vagy a kármegosztáshoz vagy akár az igény megalapozatlanságához vezethet – mondta végezetül dr. Vágány Tamás.