Sárhegyi: milyen összegű kötbért köthetünk ki maximálisan?

A kötbér a leggyakrabban alkalmazott szerződést megerősítő, szerződésszerű magatartásra ösztönző biztosíték (mellékkötelezettség), amely egyfajta átalány-kártérítési funkcióval rendelkezik. A kizárólag írásban kiköthető kötbér arra az esetre szolgál, ha a kötelezett – olyan okból, amelyért felelős – nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Az alapvetően felróhatósági alapú szankciót az különbözteti meg a kártérítéstől, hogy kötbér kikötésekor a szerződésszegéssel bekövetkezett kár összegének bizonyítására nincs szükség, sőt olyan esetben is követelhető, amikor a jogosultnak a nem szerződésszerű teljesítésből eredően kára nem is származott – világított rá a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Zsemberi Roland kifejtette: a kikötött kötbér mértékét – a Ptk. 6:188. §-a alapján – a bíróság mérsékelheti, így az érintett megállapodás (esetlegesen nyilatkozat) feltételeinek kialakításakor szükségesnek mutatkozik megtalálni a kötbér azon összegét (mértékét), amely még arányosnak, megfelelőnek minősül.

Sajnos azonban az optimális mérték kérdésében a Ptk. és az egyéb (ágazati) jogszabályok nem adnak eligazítást, így kizárólag a bírósági gyakorlatra lehet hagyatkozni e tekintetben.

Okkal merül fel a kérdés, hogy tényleg bármilyen esetben számolni kell a bírósági mérséklés kockázatával? A Ptk.-hoz fűzött Kommentár alapján erre csak kivételes esetben kerülhet sor, mégpedig akkor, ha a kötbérrel biztosított szerződésszegés és az okozott vagyoni érdeksérelem nem jelentős.

A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: a kötbér mérséklésére csakis megfelelő indokok, az arányosság elvének kirívó sérelme és az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján van lehetőség, vagyis a kötelezett kérelme alapján fennálló lehetőség tényleges alkalmazása nem tekinthető gyakorinak.

Figyelemmel az előforduló esetek sokszínűségére, még a bírósági gyakorlat alapján is csak közelítő jelleggel határozható meg az optimális kötbérmérték. Dr. Zsemberi Roland szerint a legtipikusabb kötbérfajták szerint differenciálva az alábbiakban foglalhatóak össze a vonatkozó tudnivalók.

A késedelmi kötbér

A leggyakrabban alkalmazott kötbérfajta tekintetében fellelhető olyan bírósági határozat, amely kifejezetten meghatározza azt az alkalmazható mértéket, amely (még) nem tekinthető eltúlzottnak: „napi 1 százalékos mértékű [késedelmi] kötbér kikötése nem túlzott, önmagában ezen az alapon kötbér-mérséklésnek nincs helye".

A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője megjegyezte: e mérték arányos jellegét a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) több döntésében is megerősítette, azonban kiemeli, hogy ez a mérték is minősülhet eltúlzottnak abban az esetben, ha az eset egyéb körülményeiből ez a következtetés vonható le, illetve az ennél magasabb mértékben meghatározott kötbér is lehet arányos, a felmerülő egyéb sajátosságok figyelembe vételével.

A hibás teljesítési kötbér

Dr. Zsemberi Roland rámutatott arra, hogy a hibás teljesítési kötbérnek két főtípusa létezik: az egyik a hiba kijavításának időtartamára vonatkozóan kikötött, jellemzően napi szinten meghatározott mértékű biztosíték, a másik pedig a bekövetkezett teljesítési hiba általi értékcsökkenés kompenzálására szolgáló kötbér (ez utóbbi esetben a kötbér jogosultja nem érvényesíthet szavatossági igényt, vagyis ilyenkor a teljesítés hibás marad).

A teljesítés hibátlanná tételének (a hiba kiküszöbölésének) időtartamára vonatkozóan kikötött hibás teljesítési kötbér arányos mértéke változó, annak funkciója a késedelmi kötbérével közel azonos, hiszen ilyen esetben a hibátlan teljesítés határideje csúszik akként, hogy így a kötelezett késedelembe esik.

Ennek okán a hibás teljesítési kötbér e változatának maximálisan kiköthető napi mértékét (az ellenszolgáltatáshoz viszonyítva) 1 százalék körül indokolt meghatározni.

A „hiba ellenértékeként kikötött" kötbér tekintetében – az alábbiakban ismertetett bírósági gyakorlat alapján – az arányosságnak és a szerződésszegéssel (hibás teljesítéssel) okozott kárnak a mérsékelhetőség aspektusából kimagasló jelentősége van, aminek következtében a hibás teljesítési kötbér maximális mértéke nem határozható meg pontosan, nagyságrendi becslések azonban tehetők ebben a kérdésben.

A Fővárosi Ítélőtábla az egyik döntésében a szerződéses ellenérték kb. 43 százalékában meghatározott hibás teljesítési kötbért a felére mérsékelte, amely döntés meghozatala során nagy jelentőséggel bírt az, hogy a szerződésszegéssel elért vagyoni hátrány összege megegyezett ezzel a mértékkel (rögzítjük, hogy ebben az esetben a kikötött szolgáltatási díj mértéke elenyésző befolyással bírt a kötbér mérséklése szempontjából).

dr. Zsemberi Roland, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda

A Győri Ítélőtábla egy támogatási szerződésben szereplő kötbérkikötés vizsgálata során arra jutott, hogy a támogatási összeg 15 százalékában kikötött hibás teljesítési kötbér eltúlzott mértékű, annak 3 százalékra történő leszállítása szükséges. Ugyanígy: egy ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződésben, a vételár 83 százalékának megfelelő összegben kikötött kötbért mérsékelt az 50 százalékára a Győri Ítélőtábla, amely a vevő által vállalt állagmegóvási munkálatok teljesítését biztosította.

A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint az említett bírósági határozatok alapján megállapítható, hogy a hibás teljesítési kötbér maximális mértéke rendkívül „érzékeny", bizonyos esetekben a szerződéses ellenérték 3 százaléka minősül csak megalapozottnak, más esetekben pedig a 40 százalék körüli mérték sem tekinthető eltúlzottnak.

A meghiúsulási kötbér

A nem teljesítés esetére kikötött (más néven meghiúsulási) kötbér alkalmazható maximális mértékére vonatkozóan a hibás teljesítési kötbér esetében megfogalmazottak megfelelően irányadók tekintettel arra, hogy e típusú biztosíték esetében is kimagasló jelentőséggel rendelkeznek az alapul fekvő ügy specifikumai. Ennek ellenére e szankció vonatkozásában a közzétett bírósági döntésekben nem olyan mértékű a „szórás", mint a hibás teljesítési kötbér esetében.

A Legfelsőbb Bíróság egyik döntés alapján a vagyoni szolgáltatás kb. 46 százalékában meghatározott mértékű meghiúsulási kötbér módosításának nincs helye, mégpedig azért, mert a kötbér jogosultját az annak alapjául szolgáló szerződésszegés következtében jelentős kár érte. Több, a legfőbb bírói fórum által meghozott határozat rámutatott arra, hogy az ellenszolgáltatás 20 százalékában meghatározott mértékű meghiúsulási kötbér nem tekinthető eltúlzottnak, annak mérséklése nem indokolt. A Fővárosi ítélőtábla egy adásvételi szerződésben szereplő meghiúsulási kötbér-kikötés vizsgálata során jutott arra, hogy a vételára kb. 21,6 százalékban megállapított mértékű kötbér mérséklésének nincs helye.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a meghiúsulási kötbér nagyságrendileg a vagyoni (ellen)szolgáltatás 20 százalékában történő kikötése – főszabály szerint – nem adhat okot bírósági mérséklésre.

Figyelemmel arra, hogy az alkalmazandó kötbér ideális mértékének „megtalálása" – a korábban előadottak alapján – nem könnyű feladat, indokoltnak mutatkozik jogi szakértő igénybevétele ebből a célból, nem beszélve arról, hogy a kötbérkikötés szövegének (jellemzően laikus általi) nem megfelelő megfogalmazása is eredményezhet pervesztességet a biztosíték érvényesítése során – hangsúlyozta végezetül a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.