Kúria: átutaláskor az ügyfél által megadott adatokat a bank nem köteles ellenőrizni

aerial view of highway

Egy friss döntésében a Kúra kimondta, hogy a banki átutalások teljesítése során a kedvezményezett nem minősül a fizetést teljesítő bank ügyfelének, ezért az ő vonatkozásában a banknak nincs ügyfél-azonosítási kötelezettsége – hívták fel a figyelmet a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.

A Kúria által elbírált eset tényállása szerint az ügyfél az interneten kamiont szeretett volna vásárolni, így megbízást adott egy magyarországi banknak arra, hogy a fizetési megbízásban meghatározott kedvezményezett bankszámlája javára fizetést teljesítsen. Az átutalást a bank teljesítette.

A fizetést követően azonban a kamion leszállítása nem történt meg. Az ügyfél a banktól kért segítséget, aki felvette a kapcsolatot a kedvezményezett számlavezető bankjával és kérte az átutalt összegek visszatérítését.

Ám azt a tájékoztatást kapta, hogy az átutalás teljesítésre került, és a kedvezményezett számla tulajdonosa az összegeket már felvette.

Hibásan teljesített a bank?

Az ügyfél kártérítési igénnyel lépett fel a fizető bankkal – azaz, saját bankjával – szemben. Álláspontja szerint a bank hibásan teljesített, a közöttük fennálló bankszámla-szerződéses jogviszonyban nem kellő gondossággal járt el ugyanis a kedvezményezett bank vonatkozásában, aki a fizető bank közreműködőjének tekinthető, nem győződött meg a megjelölt számla és a számlatulajdonos adatainak valóságáról és egyezéséről.

A Kúria a határozat nyilvánosságra hozott szövegében nem tér ki, hogy pontosan mely adat téves megjelölése hiúsította meg az ügyletet.

A Kúria megállapította, hogy a számlavezető bank és a megbízást adó ügyfél közötti jogviszony vonatkozásában, hogy a számlavezető bank teljesítése megvalósul azzal, ha a megbízásban megjelölt bankszámla javára teljesít fizetést.

Ezen túlmenően a bank semmilyen további ellenőrzésre nem kötelezhető. A fizetés kedvezményezettjének a megjelölése kizárólag a megbízást adó ügyfél felelőssége.

A kedvezményezett bankja nem teljesítési segéd

A Kúria megállapította továbbá azt is, hogy a kedvezményezett számlavezető bankja nem minősül a fizetési megbízást teljesítő bank teljesítési segédjének.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a fizető bank a fizetési megbízás teljesítésével nem kerül jogviszonyba a kedvezményezettel, azaz a fizetési megbízás teljesítése lezárul a kedvezményezett számláját vezető bankhoz történő fizetéssel.

Forrás: Webeye

A fizető bank nem tehető felelőssé azért, mert a fizetett összeg a bankhoz való megérkezést követően esetleg nem kerül jóváírásra a kedvezményezett számláján.

Annak vizsgálata sem tartozik a felelősségi körébe, hogy a kedvezményezett ténylegesen rendelkezni tud-e az összeg felett, illetve hogy a kedvezményezett bankja, mint számlavezető eleget tesz-e az őt terhelő ügyfél-azonosítási kötelezettségnek.

A kedvezményezett nem a fizető bank ügyfele, így nem kell azonosítani

A Kúria álláspontja szerint mind a magyar, mind pedig az uniós jogszabályok alapján nincs kétség afelől, hogy az ügyfél-átvilágítási kötelezettség a bankokat kizárólag a saját ügyfelükkel kapcsolatban terheli.

Fogalmilag is kizárható, hogy egy bank az átutalási megbízás teljesítése esetén jogosultságot szerezzen a kedvezményezett és az ő számlavezető bankja közötti belső jogviszonyra tartozó adatok kutatására, ügyfél-ellenőrzésre.

A fentiek rávilágítanak arra, hogy különös gondossággal kell eljárnia az ügyfeleknek, amikor a fizetési megbízásokban a kedvezményezettet megjelölik. Hibás adatok esetén ugyanis az ebből eredő esetleges károkat kizárólag az ügyfél viseli – figyelmeztettek végezetül a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.