KRS-rendezvénysorozat: befektetők és befektetési stratégiák

A KRS Ügyvédi Iroda tőkebefektetésekkel kapcsolatos rendezvénysorozatának részeként került megrendezésre 2017. december 7. napján három különböző befektető részvételével a Befektetők és Befektetési Stratégiák elnevezésű konferencia. A konferenciával kapcsolatban dr. Pintér Attila ügyvédet, tőkebefektetési szakértőt kérdezte az Origó.

Dr. Pintér Attila, a KRS Ügyvédi Iroda tőkebefektetési üzletágának üzletágvezető ügyvédje elmondta, hogy az utóbbi években olyan konferenciák megszervezése volt a cél, ahol érthetővé válnak a befektetők által használt terminológiák és a tőkebefektetési üzletág világát kicsit közelebb lehet hozni a vállalati szektor működéséhez.

A december 7-ei konferencia célja annak megvilágítása volt, hogy az egyes befektetők eltérő befektetési stratégia mentén fektetnek be, más és más üzleti profillal rendelkező társaságokat keresnek, más érettségi fázisban lévő vállalkozásokba allokálnak tőkét, vagy éppen eltérő exit stratégiát használnak.

A meghívott előadók olyan befektetési alapoktól érkeztek, akiknek már eleve volt és terveznek is befektetéseket, vagy épp most kerül sor az befektetési alap nyilvántartásba vételére, avagy a szokásos üzleti filozófiától eltérő befektetési szemléletet vallanak magukénak.

A konferencia első előadása

A konferencia első előadásában dr. Pintér Attila a befektetők által, itthon és külföldön alkalmazott egyes tipikus vállalatirányítási rendszerek hasonló és eltérő jellegzetességeit emelte ki.

Előadásában kitért az amerikai jogrendben kialakult és használt egységes vállalatirányítási struktúrára, valamint a német szabályozási környezetben létrejött kétszintű vállalatirányítás sajátosságaira is.

Hangsúlyozta, hogy mivel a tőkebefektetési jog egyes főbb elemei az Egyesült Államokból származnak, ezért tipikusan a befektetők is előszeretettel alkalmazzák az egyszintű vállalatirányítási rendszert, annak ellenére, hogy a magyar jogi gondolkodás alapvetően a német mintát követi, így a Polgári Törvénykönyv is a kétszintű struktúrát tekinti főszabálynak.

A konferencia második előadása

Török József a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. üzletfejlesztési és startup igazgatója az Alapkezelő által kezelt Széchenyi Tőkelep közel 7 éves működése során, majdnem 100 befektetéssel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg hallgatósággal.

Kiemelte, hogy a jó ötlet még nem minden esetben jelent jó befektetést is. Példaként említette az egyik ígéretesnek tűnő befektetésüket, amely releváns és létező problémára adott ugyan választ, viszont a projekt valószínűleg túl korai volt és a piac nem volt vevő az ötletre, így bár minden fejlesztés időben elkészült, a társaság mégsem tudott értékesíteni.

Utalt arra is, hogy a vállalkozó nem, vagy nem feltétlenül azonos a feltalálóval, néha célszerű a korábban egy kézben tartott cég irányításával kapcsolatos feladatot szakértő managementre bízni.

A konferencia harmadik előadása

Fabricius Ferke János az OXO Ventures partnere egy új régiós, technológiai VC-ként jellemezte a most bejegyzés alatt alá OXO CEE Angel Fund-ot. Az Oszkó Péter, Szilágyi Tímea és Fabricius Ferke János nevével fémjelzett befektetési alap előreláthatólag 2018 első negyedévében kezdi meg működését, amely elsősorban Magyarországon, valamint Közép-Európában kíván befektetéseket allokálni.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

A tervezett struktúra szerint az Alap early és gowth fejlődési fázisban lévő céltársaságokat keres, a befektetések tervezett mérete pedig 1 és 3 millió euró között alakulhat. Az üzletági fókusz leginkább a technológiai iparágra helyezik (mobil alkalmazások, internet és kapcsolódó eszközök, big data és felhő technológiák, stb.).

A konferencia negyedik előadása

Fehérgyarmati-Tóth Károly a PBG FMC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. operatív igazgatója előadásában bemutatta, hogy a kockázati tőkebefektető képes és készen is áll arra, hogy a profiton túl is lásson lehetőséget egy vállalkozásban.

Elmondta, hogy PBG FMC Zrt. alapított Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. olyan alapot tervez indítani, amelynek kiemelt célja a társadalmi hasznosságú befektetések realizálása. A társadalmi hasznosságú befektetés az a kockázati tőkebefektetés, amelyben a befektető – startup vagy érett fázisú cégekbe fektető kockázati tőkealap – a profit mellett a mérhető társadalmi és/vagy környezeti értékteremtést is elvárja a céltársaságtól.

Bár ezekben a befektetésekben is cél a profit realizálása, de emellett a céltársaságnak rendelkeznie kell olyan megfogalmazott célokkal, amelyek társadalmi vagy környezeti hasznot termelnek. Példaként említette a Cseritit, vagy a Katica Tanyát, amelyek bár sikeres üzleti modellre épülnek, mégis társadalmilag is hasznos munkát végeznek.

25 éves a KRS Ügyvédi Iroda

Zárszavában dr. Kovács Attila, a KRS Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje emlékeztetett arra, hogy a KRS Ügyvédi Iroda idén novemberben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, egyben megköszönte a hosszú évek óta folyamatosan fennálló partneri bizalmat és kívánt a megjelenteknek boldog ünnepeket.