A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi. III. törvényt a 2018. január első napján hatályba lépett, a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) váltotta fel, ami jelentős változásokat jelent a kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabályozásban is – ismertették a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Koncepcionális változás
Az új Pp. szabályozása koncepcionális változást jelent a kötelező jogi képviselet szabályrendszere tekintetében az eddigi rendszerhez képest, mivel az új törvénykönyv hatálybalépésétől, azaz 2018. január 1-től fő szabály szerint kötelező lesz a polgári peres eljárások során a jogi képviselet.
Kivételeket pedig mind a perjogi kódex, mind pedig egyéb törvények is tartalmazhatnak ez alól. Ezzel szemben a régi Pp. alapján nem volt általánosságban kötelező a jogi képviselet a polgári peres eljárások során, csak bizonyos indokolt esetekben.
Egyszerűbb ügyekben nem lesz kötelező
Azon egyszerűbb ügyek (személyállapoti, illetve családjogi tárgyú perek, birtokviták, kisebb perértékű vagyonjogi ügyek) tekintetében, melyek elsőfokon járásbírósági hatáskörbe tartoznak nem lesz kötelező a jogi képviselet az új Pp. hatálya alatt indított perekben.
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői ennek kapcsán megjegyzik, hogy az elsőfokon járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyek tekintetében az új Pp. úgy rendelkezik, hogy az ilyen ügyek kapcsán lefolytatásra kerülő fellebbezési és perújítási ügyekben, továbbá felülvizsgálat esetén felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő fél számára sem kötelező a jogi képviselet.
Ennek megfelelően megállapítható, hogy a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügy kapcsán kizárólag egy esetlegesen felülvizsgálati eljárást kezdeményező fél részére lesz kötelező a jogi képviselet, az ellenérdekű félnek még ebben az esetben sem.
Megállapítható, hogy az új Pp. koncepcionális változására tekintettel 2018. január 1-től kötelező lesz – a korábbiakkal ellentétben – a jogi képviselet a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek, a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perekben.
A jogi képviselet továbbá kötelező lesz a közérdekből indított perekben, általánosságban a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perekben, a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perekben.
Végezetül, de nem utolsósorban, kötelező lesz a jogi képviselet általánosságban a személyiségi jogi perekben (beleértve a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított pereket is) és a külön törvények által a törvényszék hatáskörébe utalt perek esetében is – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.