HP Legal | Hajdu & Partners: bizalmi vagyonkezelés és üzleti célú vagyontervezés (1. rész)

dr. Hajdú László

A HP Legal | Hajdu & Partners szakértője kétrészes írásában olyan jogintézménnyel, a bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozik, amely a magyar jogrendszerbe történő bevezetése óta rendkívül felkapott az ezzel foglalkozó szakemberek (ügyvédek, bankárok, adótanácsadók) körében. Dr. Hajdu László szerint kétséget kizáróan jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy a magyar jog lehetőséget ad egy ilyen jogintézmény alkalmazására, mindazonáltal gyakorlati alkalmazási területei és lehetőségei Magyarországon még nagyon kiforratlanok. Most az első részt olvashatják.

A HP Legal | Hajdu & Partners szakértője kifejtette: az egyes célterületek már körvonalazódni látszanak, amelyek közül az egyik legfontosabb lehet az elmúlt évtizedekben alapított és felhalmozott családi vállalkozói vagyonok továbbörökítése és generációs kockázatainak kiküszöbölése.

Napjainkra kialakult egy olyan tulajdonosi réteg főként a középvállalati szektorban, amelynek nem célja a cégvagyon értékesítése pénzügyi vagy szakmai befektetők részére, hanem annak egységét kívánják megőrizni, generációkon átívelő módon fenntartani és folyamatos növekedését biztosítani.

Ezen üzleti célú, hosszú távú vagyontervezés és vagyonfenntartás megvalósításának jogi eszköze a jelenlegi magyar jogszabályi keretek között a bizalmi vagyonkezelés.

Mivel a HP Legal | Hajdu & Partners a közelmúltban közreműködött több bizalmi vagyonkezelési ügylet szerződéses struktúrájának kidolgozásában, az alábbiakban érdemes néhány lényeges gyakorlati kérdést megvizsgálni és elemezni.

„Bespoke tailoring"

Dr. Hajdu László szerint az üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelő vállalkozások a jelen jogszabályi keretek között nem alkalmasak családi vállalkozói vagyonok továbbörökítésére, egységben tartására és folyamatos növekedésének biztosításra. Helyettük a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkkel lehet egyedi, személyre szabott üzleti-jogi struktúrákat kialakítani.

A célterületnek számító középvállalati szektorban komplex cégcsoportok alkotják a kezelt vagyont, ahol a fő üzleti tevékenységet sokszor kiegészítik egyéb járulékos tevékenységek, vagy holdingstruktúrába szervezve a cégcsoport számos iparágban szerteágazó tevékenységet folytat.

Az ilyen típusú vagyon átvétele és kezelése rendkívül egyedi megoldásokat igényel, azaz nincsenek előre kidolgozott és alkalmazható sablonok és standardok. Következtetésképpen minden vagyonkezelési szerződést az adott ügyletre kell szabni, feltételrendszerét kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő társasággal kidolgozni.

Összetett vagyonkezelési tevékenység

A fentiekből az is következik, hogy az üzleti célú vagyontervezésben alkalmazott bizalmi vagyonkezelés nagyon összetett tevékenységet jelent. Egy cégvagyon továbbörökítése, egységének fenntartása, kezelése, gyarapítása sokkal többet jelent, mint például egy előre meghatározott pénzeszköz átruházása és kezelése egy befektetési alap által.

Minden cégvagyon esetében egy komplex üzleti portfolióról beszélhetünk. A vagyonkezelés feltételrendszerének kidolgozása ezért egy külön portfolió kezelési szabályzatot igényel, amely a vagyonkezelési szerződés mellékletét képezi. A vagyonrendelő és a vagyonkezelő a portfolió kezelési szabályzatban fektetheti le azt az elv- és szabályrendszert, amely mentén a vagyonkezelő a vagyont kezelni, fenntartani, összetartani és gyarapítani köteles.

A vagyonkezelő

A bizalmi vagyonkezelés kulcsszereplője a vagyonkezelő, amely kifejezetten erre a célra alapított gazdasági társaság. Az egyedi struktúra kialakítását és a bizalmi jelleg érvényesülését ez szolgálja maximálisan.

A HP Legal | Hajdu & Partners szakértője kiemelte: a kezelt vagyon átruházását követően a vagyonkezelő a tulajdonosi jogok gyakorlója lesz, így az addigi magánszemély alapító/vagyonrendelő helyett egy szervezet veszi át a tulajdonosi-stratégiai döntések meghozatalát. Ehhez pedig egy olyan szervezeti felépítést kell kialakítani a vagyonkezelőben, amely alkalmas ezen funkció betöltésére.

A gyakorlat azt mutatja, hogy erre legalkalmasabb egy olyan igazgatóság, amely a vagyonrendelő bizalmát élvező professzionális menedzsmentből áll, amelynek tagjai a vagyonrendelő elvei és értékrendszere alapján viszik tovább a kezelt vagyon üzleti működtetését.

dr. Hajdu László, HP Legal | Hajdu & Partners szakértője Forrás: HP Legal | Hajdu & Partners

Az igazgatóságban bizonyos ideig helyet foglalhat a vagyonrendelő is, mivel a tényleges tulajdonosi irányítás átadása és a rendszer működésének felállítása éveket vehet igénybe. Azaz a vagyonrendelő-alapító csak néhány év elteltével léphet ténylegesen hátra, amikor megbizonyosodott arról, hogy az új szervezet működőképes.

Mint fentebb szó volt róla, a vagyonkezelő kifejezetten erre a célra alapított gazdasági társaság lehet. Felmerül a kérdés, hogy ki legyen a vagyonkezelő tulajdonosa, hiszen ha a vagyonkezelő tulajdonosa a vagyonrendelő lenne vagy maradna, akkor az nem lenne megoldás, mivel a vagyonrendelő cselekvőképtelenné válása vagy halála esetén ugyanazon öröklési és egyéb jogi kockázatok merülnének fel, mintha a vagyonrendelő közvetlen tulajdonában maradna a vagyon – hangsúlyozta dr. Hajdu László.

A vagyonkezelő lehetséges tulajdonosa ezért egy alapítvány vagy egy angolszász jog alapján rendelt trust lehet, amelynek egyetlen feladata, hogy a vagyonkezelő részvényeit tulajdonában tartsa. Annak érdekében pedig, hogy elkerüljük az érdekkonfliktust a vagyonkezelő tulajdonosa és az igazgatósága között, az alapítvány vagy a trust irányító szervezetének tagjai (kuratóriumi tagok) és a vagyonkezelő igazgatóságának tagjai ugyanazok a személyek lehetnek.

(A HP Legal | Hajdu & Partners szakértője írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)