A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: azt már sokan tudják, hogy járattörlés és három órát meghaladó (érkezési) késedelem esetén kártérítési átalányösszegre vagyunk jogosultak a szerződött légitársasággal.
A kártérítésre köteles légitársaságok körét, és más fontos feltételeket EU-s rendelet rögzíti. Egy konkrét eset kapcsán merült fel az a kérdés, hogy mi a jogi megítélése annak a helyzetnek, amikor a légi utassal szerződő légitársaság, hanem annak egy partnere okozta a késedelmet és felléphet-e ilyen esetben, saját államában az érintett utas?
A konkrét ügy
Az Európai Unió Bírósága elé került ügyben egy német és spanyol légitársaságok voltak érintettek – ismertette dr. Vágány Tamás.
A légi utasok a német társasággal szerződtek, a kártérítés alapjául szolgáló esemény azonban Spanyolországban következett be akként, hogy az érintett spanyol légitársaságok belföldi járatként üzemeltek.
Az egyik járat késése miatt az utasok elmulasztották az átszállási lehetőséget Németország felé, és 3 órát meghaladó késéssel érkeztek a végső célállomásra.
E késedelmek miatt az utasok bírósági eljárást indítottak a német bíróságok előtt, kártérítést követelve az érintett spanyol cégtől a 261/2004 / EK rendelet alapján. A német bíróságokon kétség merült fel arra vonatkozóan, hogy rendelkeznek-e hatáskörrel ebben az ügyben, mivel az érintett légitársaság székhelye egy másik tagállamban található, csak spanyol belföldi járatot működtetett, és nem ez a cég volt utasok szerződő partnere.
Ezért a német bíróságok az Európai Bírósághoz fordultak azzal a kérdéssel, hogy az érintett német utasok perelhetik-e az EK rendelet és az ún. Brüsszel I. rendelet alapján a spanyol légitársaságot német bíróság előtt?
A bíróság döntése
Az Európai Bíróság álláspontja szerint az utasok szerződése arra irányult, hogy őket Németországba szállítsák, a különböző járatok az egész útra vonatkozó egyetlen foglalás részét képezték
Éppen ezért a szolgáltatás végső rendeltetési helye tekinthető a szolgáltatás teljesítési helyének az összes, a szállításban részt vevő légitársaság vonatkozásában.
Az Európai Bíróság azt is megállapította, hogy a 261/2004/EK rendelet szerint, ha az olyan üzemeltető légi fuvarozó, amely nem kötött szerződést az utassal, teljesíti e rendelet szerinti kötelezettségeit, úgy kell tekinteni, mint aki az érintett utassal szerződést kötött. Következésképpen a német bíróságok főszabály szerint rendelkeznek hatáskörrel a spanyol légi vállalat elleni kártérítési keresetek elbírálására.
Az Európai Bíróság döntése – habár német bíróságok megkeresése alapján született – megfelelően irányadó a többi uniós légi utasra, így a magyar utasokra is, ha hasonló helyzetbe kerülnek és a követelést hazai bíróságuk előtt kívánják érvényesíteni – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.