A Kúria egy 2018-as határozatában kimondta, hogy nem fordulhat elő olyan eset, hogy a közigazgatási szerv jogkövetkezmény nélkül megsértsen valamilyen jogszabályt és azt utána a hatáskör gyakorlójának változatlanul és kötelezően követnie kellene – fejtették ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogosult az eljárás későbbi szakaszában kifogásolhatja-e azokat az eljárási cselekményeket, amelyek ellen külön jogorvoslat nem áll rendelkezésre.
Különleges kérdés
Más szóval, az eljárás későbbi szakaszában eljáró hatóságnak van-e arra joga és kötelessége, hogy az eljárás korábbi szakaszában eljáró közigazgatási szerv eljárását adott esetben korrigálja.
A kérdés azért különleges, mivel a jogeset elbírálásánál alkalmazott földforgalmi törvény igen erős joghatást fűz a szabályok megsértéséhez és ezzel együtt pedig konkrétan meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket az eljárás adott szakaszában eljáró hatóságoknak konkrétan vizsgálnia kell.
A jogvitát az okozta, hogy az eljárás későbbi szakaszában eljáró közigazgatási szerve arra az álláspontra helyezkedett, hogy ő nem jogosult vizsgálni és adott esetben korrigálni a korábban eljáró jegyző eljárásának jogszerűségét, hanem csak arra jogosult, hogy az eljárás korábbi szakaszában történt jogsértés jogkövetkezményeit levonja.
A Kúria az általános közigazgatási garanciális eljárási szabályokat és alapelveket segítségül hívva a következőket állapította meg.
A jegyző eljárása a később eljáró mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásának része, amellyel szemben önállóan nem, viszont az eljárást befejező határozat ellenében lehet az ügyfélnek jogorvoslattal élnie és a végső határozatot hozó hatóságnak a tényállás teljes körű tisztázása után jogában áll a mulasztó jegyző eljárását korrigálni – hangsúlyozták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.