KRS: milyen jogi lehetőségei vannak a bosszúvideók áldozatainak? (2. rész)

A köznyelvben deepfake-nek nevezzük azokat a videókat, amelyeken – a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével – bizonyos eredeti tartalomrészek felülírásra kerülnek, így jellemzően az egyik szereplő arca helyére más személyé kerül. Napjainkra pedig a nemzetközi és hazai média fősodrában is úrrá lett a deepfake-ekkel kapcsolatos pánik – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői, akik a hazai jogi irodalomban egyedülálló módon, átfogó, kétrészes írásukban elemzik a napjainkban igen aktuális jelenséget. Most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői írásuk első részében kifejtették, hogy melyek azok az első lépések, amelyeket a bosszú videók áldozatai megtehetnek.

Így az első teendő, hogy a képmás készítőjét, illetve felhasználóját először fel kell szólítani arra, hogy hagyja abba a jogsértést, adjon megfelelő elégtételt (így például, hogy tegyen közzé saját költségén erre alkalmas nyilatkozatot).

Ezen túl pedig a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, illetve a jogsértéssel eredményének megsemmisítését, vagy jogsértő mivoltától való megfosztását is lehet illetve szükséges kérni (utóbbi esetkörök nyilvánvalóan nem értelmezhetőek azonosan minden esetben).

Jogi lehetőségek lépésről lépésre

Kiemelt körültekintéssel szerkesztendő meg a felhívás, mivel ha annak bármely kötelező tartalmi eleme hiányzik, úgy a címzett visszautasíthatja a teljesítését – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Erre a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül van lehetőség, aminek az elmulasztása nem menthető ki, azzal, hogy a képmás készítésétől vagy sérelmezett felhasználásától számított 3 hónapon túl e felhívásnak és így a kapcsolódó különleges pernek nincs helye.

Amennyiben a felhívásban rögzített határidőn belül nem tesz eleget a jogsértő a kötelezettségének, úgy a határidő utolsó napjától számított 15 napon belül van helye keresetindításnak (ami esetében a késedelem már kimenthető).

E perben viszonylag szűk körű kérelmekkel élhet a felperes, így a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményei közül sem követelhető az esetlegesen elért vagyoni előny átengedése, vagy sérelemdíj. Ezt azt szolgálja, hogy a per a lehető leggyorsabban lezárható legyen, elkerülve a komplexebb vitát valamely követelés összegszerűségén.

Szem előtt tartva az ilyen típusú ügyek lezárultához kapcsolódó nyomós érdekeket a keresetlevélnek a perfelvételre alkalmas rendelkezésére állásától számított 15 napon belül kitűzésre kerül a tárgyalás, ami ugyan formálisan megoszlik perfelvételi és érdemi szakra (mint a hatályos polgári peres szabályok általános szabályaiban), azonban főszabály szerint rögtön a perfelvételi szakot követően megtartásra kerül az érdemi szaki tárgyalás. Korlátozottak továbbá a bizonyítási lehetőségek ebben a perben.

Az ilyen eljárásban nem érvényesített (azaz kérelemként elő sem terjesztett, illetve érdemi határozattal el nem bírált) igények külön, az általános szabályok szerinti eljárásokban érvényesíthetőek.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Kiemelt problémát jelent ilyen perekben, hogy miként lehet perbe vonni a tényleges jogsértést elkövető személyt, mivel sok esetben nem megállapítható a jogsértést elkövető személy valós személyazonossága.

Bár ebben körben bizonyos mértékig segítséget nyújthat a bírósági gyakorlat, ami például a közösségi oldalak profiljainak „tulajdonosai"-ra is telepít felelősséget személyiségi jogi sérelmek esetén, azonban érdemes tekintettel lenni arra, hogy kellő körültekintéssel a jogsértő személy a jog és a bíróságok hatókörén kívül marad.

A fenti perben nem érvényesíthető – az említett sérelemdíj, illetve a szerzett előnyök átengedése iránti igények mellett – a jóhírnévhez való jog, mint nevesített személyiségi jog, ami különösen attól védi meg a személyeket, hogy jóhírnevüket valótlan tények állításával vagy valós tények valótlan színben való feltüntetésével sértésék meg.

Ez azonban nem kizárólagos, a jóhírnév sérelme más módon is bekövetkezhet, más magatartás esetén is megállapítható e sérelem, ami – nyilván a sérelmet szenvedő fél és a videó természetétől függően – könnyen értelmezhető lehet egy deepfake videó esetén is, anélkül, hogy bármilyen konkrét, szó szerinti értelemben vett tényállítás merülne fel.

Valós veszélyt jelent a deepfake

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői szerint a deepfake egy nagyon is valós veszélyt jelent gyakorlatilag mindenkire, ami ártó szándék esetén igen súlyos sérelmeket tud okozni.

Bár vannak próbálkozások az ilyen eljárással készült videók hatékony, szintén mesterséges intelligenciával való kiszűrésére, azonban jelenleg ezek gyerekcipőben járnak, így – legalább ameddig a probléma nem oldja meg önmagát – szükségesnek látjuk, hogy minden lehetséges eszköz rendelkezésre álljon a sérelem orvoslására.