A Facebook-profilt fenntartó vállalkozásokat érintő jogi tudnivalók (1. rész)

Vágólapra másolva!

A Facebook-profilt fenntartó vállalkozásoknak fokozott gondossággal célszerű figyelemmel kísérniük az általuk megosztott bejegyzések alatt közzétett kommenteket. A felelősség objektív módon egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik. Viszont, ezen felelősség viselésére vonatkozó gyakorlatot illetően a közelmúltban paradigmaváltás történt – figyelmeztettek a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői, akik kétrészes írásukban ismertetik a Facebook-profilt fenntartó vállalkozásokat érintő jogi tudnivalókat; most az első részt olvashatják.

Origo

Vágólapra másolva!

Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői kifejtették: egyre gyakoribb és elfogadottabb, hogy a gazdasági társaságok, vállalkozók funkcionális területeként a közösségi média valamely felülete szolgáljon, adott esetben domain-használat mellett vagy helyett.

Egy ilyen felület kezelése nem igényel regisztrációs vagy fenntartási költségeket, a közzétett tartalom is gyorsan eljut a célközönséghez. Mégis, akadnak helyzetek, amelyekre ha a profil tulajdonosa nem ügyel megfelelően, könnyen bajba kerülhet.

A vállalkozások, ha Facebook-profilt tartanak fenn, akkor általában a különböző menüpontok alatt bemutatkoznak, az üzenő-falon megosztják a publikációkat vagy közzéteszik az eseményeiket.

Mind a fenntartó, mind a látogatók lazán kezelik ezeket a felületeket és bejegyzéseket, a hangvétel informális, és a közzététel is értelemszerűen publikus, hiszen minél több megosztást vagy hozzászólást generál egy bejegyzés –, a közösségi oldal által nyújtott egyik kommunikációs csatornán, a hírfolyamon –, annál több felhasználójához jut el, a cég adataival és elérhetőségeivel együtt.

Ez üzleti szempontból is mindenképpen kedvező, mivel az említett folyamat gyakorlatilag ingyen marketingként szolgál a fenntartó számára.

Versengő jogok és érdekek

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői szerint ne legyen megtévesztő senkinek a közösségi oldalak laza és informális hangulata, a személyiségi jogok itt is érvényesülnek.

Szükséges megjegyezni, hogy nem csak a magánszemélyekkel szemben kell tartózkodni személyhez fűződő jogainak megsértésétől, hanem szűkebb körben a jogi személyekkel szemben is fennáll az előbbi kötelezettség.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján a jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.

A nevesített személyiségi jogok közül különösen a névviseléshez való jog, az üzleti titokhoz és védett ismeret védelméhez való jog valamint a jó hírnévhez való jog azok, amik jogviták tárgyát képezhetik.

A hírnév egy személy társadalmi értékelésére szolgáló tényállítások összessége. A gazdasági társaságoknál az üzleti jó hírnév megsértése jelentős vagyoni hátrányt okozhat és az üzleti reputáció veszélyeztetése a későbbi ügyletkötésekhez vagy esetleges befektetésekhez szükséges bizalmat is megrendítheti.

Ez megnyilvánulhat egyrészt magának a társaságnak a kifejezetten sértő becsmérlésében, de akár az általa előállított termékre irányuló törvénysértő közlésekkel. Forgalmazási szerződéseknél például a Ptk. külön nevesíti a termék jó hírnevének megóvására vonatkozó kötelezettséget.

A jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

Köztudott, hogy az internetes véleménynyilvánítás a polgári és politikai jogok alapköve, azonban a tartalmát és kifejezésmódját is tekintve jogsértő tényközlések átlépik ezen szabadság korlátait, a jogsértő felróhatóságának hiányára irányuló sikertelen bizonyítás után pedig a sérelemdíj mellett kártérítést is köteles megfizetni.

Vendégek serege, gazda nehézsége

Az internet által közvetített vélemény és tényközlések rövid időn belüli terjedése és a közvetítők nem mindig azonosítható személye miatt a Facebook profilt fenntartó vállalkozásoknak fokozott gondossággal célszerű figyelemmel kísérnie az általuk megosztott bejegyzések alatt közzétett kommenteket.

A felelősség objektív módon egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik. Viszont ezen felelősség viselésére vonatkozó gyakorlatot illetően a közelmúltban paradigmaváltás történt – emelték ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Elvi jelentőségű döntések először az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagytanácsa előtt születtek. A Delfi-ügyben a bíróság ítéletében kimondta, hogy azáltal, hogy a hírportál a véleményük kifejezésére biztatta olvasóit, nem csak technikai közvetítői funkciót, hanem tartalomszolgáltatói feladatokat is ellátott.

A Bíróság hangsúlyozta, hogy az internetes hírportálok elviekben jogi felelősséget vállalnak a tartalom szolgáltatása keretében, ezen jogi felelősséget pedig különösen azokban az esetekben vizsgálta, amikor a kommentek megjelenítéséhez biztosított platformok felhasználói nyilvánvalóan törvénysértő kijelentéseket tettek, amelyek gyűlöletbeszédnek és erőszakra való uszításnak minősültek.

A kommentek tényleges szerzőinek felelőssége a közvetítő szolgáltató jogi felelősségének alternatívájaként jelent meg.

A tényállás megállapításakor a kommentek kontextusát és tartalmát, a kérelmező társaság által a gyalázkodó kommentek megelőzése vagy eltávolítása érdekében végzett intézkedéseket vizsgálta, mely szempontok a felelősség fennállásán nem változtattak, de a fizetendő kártérítés mértékén már alakíthattak az üzemeltető javára.

(A Facebook-profilt fenntartó vállalkozásokat érintő jogi tudnivalókkal, valamint a nemzetközi és hazai bírói gyakorlattal kapcsolatos írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)