Danubia: szabadalom és használati minta ugyanarra a találmányra (2. rész)

Az akkumulátor körül forog szinte minden az e-autók fejlesztésénél

Idén januártól a használati mintaoltalomra vonatkozó törvényi szabályozásban (1991. évi XXXVIII. tv.) lényeges változások következtek be, és ezek tükrében érdemes felülvizsgálni a kizárólagos jog megszerzésével és használatával korábban kialakult gyakorlatot. A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője, Lantos Mihály kétrészes írásban ismerteti a jogi környezetet, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.

A törvény nem zárja ki, hogy ugyanarra a találmányra szabadalmi és használati mintaoltalom egyszerre fennálljon.

Mi az előnye, ha mindkét kategóriára (szabadalomra és használati mintára), egyidejűleg teszünk egy-egy bejelentést, vagy egy szabadalmi bejelentésből származtatunk használati minta bejelentést?

Az egyidejű vagy párhuzamos jogszerzés előnye

Az egyidejű vagy párhuzamos jogszerzés előnye, hogy a jogosultnak nagyon hamar megnyílik a lehetősége a hatékony jogérvényesítésre (már akkor is, amikor a szabadalmi bejelentés elbírálása még be sem fejeződött).

Amennyiben a jogosultnak a szabadalommal szerezhető hosszú (20 éves) oltalom iránt igénye van, a szabadalmat a használati minta 10 éves oltalmi idejének a lejárta után megtarthatja, azaz élvezheti a gyors jogérvényesítés lehetőségét és a 20 éves oltalmi időt is.

A használati minta és a szabadalom igénypontjainak nem kell azonosnak lenniük, ezért ha egy harmadik félnek az oltalom fennállása az érdekeibe ütközik, akkor két külön megsemmisítési eljárást kell indítania, és ezek nem szükségszerűen vezetnek azonos eredményre, mert az igénypontok eltérhetnek, és a használati mintával szemben támasztott feltalálói lépés tükrében a kézenfekvőségi kifogásokat is eltérően ítélik meg.

Egy új stratégiai lehetőség

Összességében megállapítható, hogy az itt említett okok miatt a két oltalmi kategória együttes használata vagy a használati mintaoltalom használata (ha a termék várható piaci élettartama a 10 évet nem éri el) indokolt és a jogérvényesítésnél új stratégiai lehetőséget jelent.

Az oltalom tárgyának a pontosítása

A törvény változása az itt említetteken kívül számos pontosítást, korrektebb megfogalmazást tartalmaz.

Ezek között említendő, hogy az oltalom tárgyának eredeti megfogalmazásában a „valamely tárgy kialakítása" kitétel értelmezése korábban problémákat vetett fel, mert nem volt egyértelmű, hogy nem háromdimenziós termékekre (például villamos kapcsolásokra, rendszerekre) szerezhető-e használati mintaoltalom, azaz ezek a termékek „tárgynak" tekinthetők-e.

Forrás: Pixabay

A törvény 1. § (2) bekezdése ezt a kérdést megválaszolta, mert oltalmazhatónak minősített több egymással kapcsolatban lévő eszközökből álló rendszert is, ugyanakkor kizárt olyan megoldásokat, amelyek csak valamely tárgy esztétikai kialakítására vonatkoznak, és kizárta a növényfajtákat, a vegyi termékeket és a keverékeket.

Elektromos és elektronikus kapcsolások és rendszerek tehát használati mintaoltalommal védhetők – mutatott rá végezetül a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője, Lantos Mihály.