Lakásbérlő és családtagjai - kinek kell távoznia az ingatlanból?

Vágólapra másolva!

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a lakásbérleti jogviszonyok nem is kis hányadában - többnyire elszámolási viták, fizetési nehézségek miatt - olyannyira megromlik a felek között a viszony, hogy a bérbeadó kénytelen pert indítani a bérlővel szemben a lakás kiürítése érdekében. Gyakran merül fel a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal, akiket a bérlő időközben - akár a per alatt - befogadott és a bérbeadó sokszor nem is ismer, akik nem is szerepelnek a perben. Rájuk is vonatkozik a bíróság döntése? A jogi helyzetet dr. Vágány Tamás járja körül.

Origo

Vágólapra másolva!

D.A.S. JogSzerviz dr. Vágány Tamás

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: a lakáskiürítés iránti per lényegében az egyetlen érdemi eszköze a bérbeadónak arra, hogy az önként távozni nem hajlandó bérlőjét a lakásból jogszerűen eltávolíttassa.

Az eljárás költségeit neki kell előlegezni, ahogy a végrehajtásét is, és nincs garancia arra, hogy az elmaradt használati díjat, valamint a tetemes eljárási költséget valaha is be tudja-e hajtani a bérlőn.

A végrehajtási eljárás megakadályozása

A tapasztalat szerint a kiürítésre kötelezettek a kiürítésre kötelező határozat meghiúsítása érdekében nemritkán elhagyják ugyan a kiürítendő lakást, ám abban bennmaradnak - ingóságaikkal együtt - a kötelezett háztartásához tartozó családtagok, illetve a kötelezett által befogadott személyek.

Ezek arra hivatkozással akadályozzák meg a végrehajtási eljárás sikeres befejezését, hogy velük - a kötelezett háza népéhez tartozó, általa befogadott személyekkel - szemben a bíróság nem hozott végrehajtható határozatot és így velük szemben végrehajtási eljárást nem lehet folytatni.

A probléma annyira gyakori, hogy a legfelsőbb bírói fórum már hosszabb ideje külön iránymutatást adott ki erre vonatkozóan - ismertette dr. Vágány Tamás.

A bírói iránymutatás

Eszerint az ilyen - az esetek többségében visszaélésnek minősíthető - helyzetek kialakulásának megelőzése, illetve megoldása érdekében egyértelművé tette a következőt.

Forrás: BELGA/AFP/ImageGlobe/Jonas Hamers

A kötelezett a kiürítésre vonatkozó kötelezettségét akkor teljesíti, ha a lakást (helyiséget) a háztartásához tartozókkal: családtagokkal és a kötelezett által befogadott személyekkel és ingóságaikkal együtt elhagyja, és ily módon lehetővé teszi azt, hogy a végrehajtáskérő a kiürítendő lakás (helyiség) felett tényleges rendelkezési jogot nyerjen.

Az előzőekben említett személyek távozásának és ingóságaik elvitelének elmulasztása miatt is lehetőség van pénzbírság kiszabására, vagy távozásuknak (ingóik elvitelének) rendőrség közreműködésével való kikényszerítésére – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.