Hazánkban igen nagy népszerűségnek örvendenek a sokszor csak cafeteriaként emlegetett juttatások – fejtette ki dr. Vágány Tamás. E körbe alapvetően azokat a munkáltatótól kapott extra juttatásokat soroljuk, melyeket munkabérünkön felül kapunk, s amelyeket a munkáltatók adómentesen, vagy a jövedelemre vonatkozó adózási szabályoknál kedvezőbb adóterhek mellett tudnak nyújtani.
A nyár közepén az Országgyűlés elfogadott egy olyan adótörvényeket módosító csomagot, mely ezen juttatások körét 2019. január 1-től várhatóan igencsak leszűkíti.
A Széchenyi Pihenőkártya
A leginkább elterjedt béren kívüli juttatásnak tekinthető hazánkban a Széchenyi Pihenőkártya, melynek három alszámlájára (vendéglátás, szálláshely, szabadidő) évente 150 ezer forint, 225 ezer forint és 75.forint erejéig kedvezményes adózási szabályok szerint kaphatunk munkáltatónktól bérünkön felüli juttatást. Jó hír, hogy e juttatási formára vonatkozó alapvető szabályok jövőre sem változnak, így megmarad annak kedvezményes adózása, illetve a fent említett éves keretösszegek is.
Szintén elterjedt juttatási formának tekinthető a készpénzben nyújtott juttatás, melynek összege jelenleg évente 100 ezer forint. Jövőre sajnos ez az elem kikerül a kedvezményes adózási szabályok alól, tehát ha munkáltatónk jövőre készpénzben kíván számunkra jutalmat adni, az a jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint fog adózni.
Az Erzsébet-utalvány
Hasonlóan népszerű cafeteria elem az Erzsébet-utalvány is, mely idén ugyan még kedvezményes adómérték mellett adható a munkavállalóknak, jövőre azonban már ez is jövedelemnek fog számítani, így közterhek szempontjából osztani fogja a bérünk sorsát.
Szintén ugyanígy fog adózni a most még kedvezményes adóterhekkel adható helyi bérlet támogatás, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, illetve a sportrendezvényekre szóló vagy egyéb kulturális programok látogatására jogosító belépők is – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Jövőre jövedelemként adózik továbbá minden olyan, munkáltatók által nyújtott támogatás, amelynek célja a lakhatás megteremtése, illetve a diákhitel visszafizetéséhez nyújtott munkáltatói támogatás is.
A munkáltatók jelenleg évente háromszor kedvezményes adóterhekkel nyújthatnak részünkre csekély értékű ajándékot, ide tartozik például a karácsonyi ajándékok nagy része, születésnapra, névnapra adott ajándék, illetve a nőnapra adott virág is.
Jövőre ilyen, csekély értékű ajándékot évente egyszer kaphatunk kedvezményes adózás mellett munkáltatónktól, a további alkalmakra kapott ajándék viszont szintén jövedelemként fog adózni.
A kisgyermekes munkavállalók számára ugyanakkor jó hír, hogy jövőre is adómentes marad az óvodai, bölcsődei szolgáltatás térítése. Újdonság, hogy jövőre a munkáltatók már a munkavállalók nevére kiállított számla alapján is elszámolhatják ezen költségeket, míg idén ez csak a munkáltató nevére kiállított számla alapján lehetséges.
E körben nem csak az alapszolgáltatások térítési díja számolható el, hanem a munkáltatók adómentesen támogathatják például az óvodai, bölcsődei étkeztetést is.
Kijelenthető tehát, hogy jövő év elejétől kezdve alaposan átalakul hazánkban a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások rendszere, azonban a rendszer átalakulásának munkavállalókra gyakorolt hatása jelen pillanatban még szinte megjósolhatatlan – mondta el végezetül dr. Vágány Tamás.