Az épületről lehulló hó, jégcsap, vagy törmelék okozta károk esetében is szükséges a kárigény alapvető három feltételének – azaz a károkozó felróható, jogellenes magatartásának, a kár bekövetkezésének és összegszerűségének, valamint a kár és a károkozói jogellenes magatartás közötti ok-okozati összefüggésnek – bizonyítása.
Hó- és jégfogó a tetőn
A Polgári Törvénykönyv szerint az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős. Amennyiben társasházról van szó, az épület tulajdonosának a tulajdonostársak közössége minősül.
Mentesül azonban a tulajdonos, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
Az ingatlan tulajdonosa akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az általában elvárható.
Ilyen az, ha a tetőn hó, vagy jégfogót helyeznek el, illetve a fagyás, olvadás alkalmával ezeket a részeket eltávolítják, esetlegesen figyelemfelhívásra alkalmas módon figyelmeztetik az arra járó gyalogosokat, vagy ott parkoló autókat az arra közlekedés, vagy a megállás lehetséges veszélyeire. Ez utóbbi önmagában azonban nem feltétlenül vezet a felelősség alóli mentesüléshez.
A parkoló autókban okozott kár
Az épületekről lehulló hó és jég komoly károkat okozhat az ott parkoló autókban. A hó és jég lehullása komoly veszélyt rejt magában, hisz nemcsak baleset-, hanem életveszélyes állapothoz is vezethet.
Ezeknél a káreseményeknél felmerül a kérdés, hogy a kárigény vajon kivel, mivel szemben érvényesíthető?
A fenti körben leggyakrabban előforduló károk a gépjárművekkel kapcsolatosan merülnek fel. Tipikus esetnek mondható az, amikor a szabályosan parkoló gépjárműre esik a tetőről lecsúszó jég.
Főszabály szerint, ha a leeső jégdarabok parkoló autóban tesznek kárt - ha minden jogszabályi feltétel adott - azért az épület tulajdonosa a felelős, vagyis a közterület vagy az ingatlan tulajdonosa, illetve üzemeltetője felel az ilyen jellegű károkért, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy minden elvárható intézkedést megtett a balesetet, kárt okozó állapot megelőzése érdekében, például, miként korábban szó volt róla, hó- és jégfogót helyezett el a tetőn.
Nagyon fontos, hogy káresemény időpontjában, valamint a helyszínen a tények mindig pontosan és lehetőleg alaposan rögzítésre kerüljenek.
A vagyonbiztosítással rendelkező épületek 80 százalékának felelősségbiztosítása is van, így elvileg ezek terhére rendezni lehetne ezeket a károkat. Ilyenkor viszont a biztosítók rendszerint megvizsgálják, az érintett társasház mindent megtett-e annak érdekében, hogy az ilyen eseteket elkerülje.
Elcsúszás a járdán
Ha valaki a jeges járdán elcsúszik, és ebből kára keletkezik, úgy az általános polgári kártérítési felelősség alapján követelhet kártérítést. A károsult köteles azonban mind a kartérítési követelésének jogalapját, mind pedig összegszerűségét is bizonyítani.
A jogalap a korábbiak alapján határozható meg, míg az összegszerűség adódhat például a gyógykezelési költségekből, vagy jövedelem-kiesésből, esetleg más, azonban közvetlenül a balesettel összefüggő károkból, mint amilyen a ruházat sérülése is lehet.
A lényeg azonban mindig az, hogy az ilyen eset bekövetkeztekor azonnal hívjunk helyszínre segítséget, és feltétlenül jelezzük a járdához tartozó ingatlan tulajdonosa, birtokosa, vagy a társasház gondnoka, közös képviselője részére a balesetet. Ilyenkor jegyzőkönyvet célszerű felvenni.