A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ha ezt elmulasztják a felek, az érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, mégpedig a munkába lépését követő 30 napon belül – fejtette ki dr. Sári Judit.
E határidő elmulasztása azzal jár, hogy a későbbiekben, e hiányosságra hivatkozva a munkáltató például nem tagadhatja meg a munkabér kifizetését. Sőt, a foglalkoztatási kötelezettségének is köteles eleget tenni.
A papír alapú munkaszerződés
De munkavállalóként miért is áll érdekünkben, hogy legyen egy papír alapú munkaszerződésünk? – tette fel a kérdést a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Azért, hiszen számos későbbi vita, jogi hercehurca előzhető meg a foglalkoztatás alapvető körülményeinek az írásba foglalásával. Ugyanis a munkaszerződésnek vannak kötelező elemei. Ide tartoznak a felek nevei, személyes adatai, az alapbér, valamint a munkakör.
Feltűnhet, hogy a munkaviszony időtartama nem szerepelt a felsorolásban. Ennek az az oka, hogy ha ez utóbbi hiányzik a megállapodásból, a munkaviszony automatikusan határozatlan időtartamra jön létre.
Vagy: ha a megállapodásnak nem része a munkahely pontos megjelölése, munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló szokás szerint végzi a munkáját.
Az írásbeli szerződés kockázatai
Míg ez utóbbi két elem orvosolható, addig igencsak nagy bajba kerülhetünk, ha írásbeli szerződést nem kötöttünk, az első munkanapunkon azonban a munkáltató közli velünk, hogy az asszisztensi teendők ellátása helyett az iroda és a raktárhelyiség tisztán tartását várja el tőlünk.
Vagy: az első ledolgozott hónapot követően kiutalt munkabérünk meg sem közelíti azt az összeget, amelyet a főnök ígért még mielőtt kezet ráztunk az alkura.Ha kifogásoljuk az írásbeliség hiányát, munkáltatónk pedig nem hajlandó eleget tenni a kérésünknek, az érvénytelenség jogkövetkezményei állnak be.
Ha kifogásoljuk az írásbeliség hiányát, munkáltatónk pedig nem hajlandó eleget tenni a kérésünknek, az érvénytelenség jogkövetkezményei állnak be.
Ez azt jelenti, hogy a főnök köteles azonnali hatállyal megszüntetni a munkaviszonyt, és annyi időre járó távolléti díjat fizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
Ezen felül pedig igényt tarthatunk a munkabérre, valamint az időarányos szabadság megváltására is – hangsúlyozta végezetül dr. Sári Judit.