Amit a végrehajtási jogorvoslatokról érdemes tudni (1. rész)

Fontos elvi állásfoglalások születtek a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletén. Annak érdekében, hogy a jogorvoslatot keresők tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar szakértői átfogó, kétrészes írásukban mutatják be a legfontosabb tudnivalókat, jogszabályokat. Most az első részt olvashatják.

Fontos elvi állásfoglalások születtek a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletén a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslat, a végrehajtási kifogások kapcsán.

Érdemes felidézni a végrehajtási kifogás legfontosabb szabályait annak érdekében, hogy a jogorvoslatot keresők tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel – mutattak rá a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szakértői.

Végrehajtási kifogás terjeszthető elő

A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát, vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél, vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban: kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

E rendelkezés alkalmazásában a végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértését az olyan jogszabálysértés jelenti, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.

A végrehajtási kifogást a Vht. 217. § (1) bekezdése szerint a fél, azaz az adós, a végrehajtást kérő vagy más érdekelt, valamint az ügyész nyújthat be. A más érdekelt olyan személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtó intézkedése vagy mulasztása sérti, például ingatlanra vezetett végrehajtás esetén az, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van.

A gyakorlatban sok esetben az ingatlan becsérték-megállapító intézkedés ellen terjesztenek elő kifogást a zálogjogosultak arra hivatkozással, hogy a kölcsönszerződés megkötésekor készített ingatlan értékbecslés magasabb értéket állapított meg, mint az önálló bírósági végrehajtó az adó-és értékbizonyítvány alapján.

Az eljárásjogi határidők

A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt - a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt - 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. A törvényben rögzített határidő eljárásjogi határidő. A kérelmet az eljáró végrehajtónál kell benyújtani a Vht. 217. § (2) bekezdése alapján.

Ebből következően: ha a végrehajtási kifogást a Vht.-ban előírt 15 napos határidőn belül nem a végrehajtónál nyújtják be, az elkésettnek tekintendő – foglalt állást a Kollégiumvezetői Értekezlet, mindazonáltal igazolási kérelemnek lehet helye (lásd például a BH 2001.47. számú eseti döntésben kifejtetteket).

A megkeresett végrehajtó intézkedése elleni végrehajtási kifogást az ügygazda végrehajtó szerinti bíróságnak kell elbírálnia. Ugyanis, ha a végrehajtást a Vht. 33. § (1) bekezdése alapján megkeresett végrehajtó foganatosítja, nem kerül sor új végrehajtási eljárás elrendelésére, nincs új végrehajtási ügy, amit a megkeresett végrehajtó foganatosít, hanem a megkeresett végrehajtó az ügygazda végrehajtó által foganatosított végrehajtási eljárás keretében tevékenykedik.

Mivel egy végrehajtási ügyben egy végrehajtást foganatosító bíróság lehet, az ügygazda végrehajtó szerinti végrehajtást foganatosító bíróság jogosult elbírálni a végrehajtási ügyben keletkezett végrehajtási kifogásokat, függetlenül attól, hogy a végrehajtási kifogások az ügygazda végrehajtó által foganatosított, vagy a megkeresett végrehajtó által foganatosított intézkedésre vagy mulasztásra vonatkoznak – fejtette ki álláspontját a Kollégiumvezetők Értekezlete.

Forrás: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar

A kifogásra a Polgári Perrendtartásnak a perindításra vonatkozó rendelkezései közül az áttételre, a visszautasításra és az elutasításra, valamint a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy visszautasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

A végrehajtási kifogás alaki követelményei

Melyek a végrehajtási kifogás benyújtásának alaki követelményei, figyelemmel a Vht. 217. § (3) bekezdésének 2018. január 1-től módosult szabályaira? – tehetjük fel a kérdést. A kérdésben említett módosítás következtében a keresetlevél kellékeinek való megfelelés és a keresetlevél alapján teendő intézkedésekre utalás kikerült a törvényszövegből.

A módosítás indoka a miniszteri indokolás szerint az volt, hogy „az új Pp. a keresetlevéllel szemben szigorúbb követelményeket támaszt, mint a hatályos kódex. A kifogás tekintetében nem indokolt fenntartani ilyen szigorú elvárásokat, ezért a keresetlevél benyújtására és kellékeire történő utalás kikerült a Vht. 217. § (3) bekezdéséből."

Ebből az is következik, hogy azt sem lehet megkívánni a féltől, hogy a végrehajtási kifogást nyomtatványon nyújtsa be. A végrehajtási kifogás benyújtására nincsen nyomtatvány, a keresetlevél nyomtatvány pedig a fentiek szerint nem alkalmazható. Az új Pp. szigorú előírásai tehát nem vonatkoznak a végrehajtási kifogásra, a beadványokkal szemben támasztott általános előírásoknak [Pp. 114. §] azonban a végrehajtási kifogásnak is meg kell felelnie.

Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy annak előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben ezt az előterjesztő kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni, a határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

A végrehajtó intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett megtámadást kifogásnak kell tekinteni, amelyben azonban meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést, és azt, hogy az előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kéri.

A végrehajtó intézkedésével szembeni ismételt kifogásban új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott az előterjesztő tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb döntést eredményezett volna, vagy ha az az intézkedés jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

Ha a kifogás elkésett, nem tartalmazza a miniszteri rendeletben meghatározott szakértői díjelőleg letétbe helyezéséről szóló igazolást, vagy olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan nem lényegesen jogszabálysértő, továbbá, ha a kifogást az előterjesztő felhívás ellenére hiányosan adja be, a bíróság azt hivatalból el fogja utasítani.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szakértői rámutattak: a végrehajtó intézkedésének elmulasztása miatt különösen akkor terjeszthető elő kifogás, ha

a) a jogszabály a végrehajtó részére az intézkedés elvégzésére határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,
b) a végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a végrehajtó a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket, vagy
c) a végrehajtó elmulasztotta a végrehajtási eljárás ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben az utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a végrehajtó az intézkedést elvégezze, azonban ezt nem tette meg.

(A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szakértői írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)