14 újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtó léphet szolgálatba

A Magyar Bírósági Végrehajtó Kar ötödik alkalommal írt ki és pályáztatott meg önálló bírósági végrehajtói álláshelyeket. Az igazságügyi miniszter döntése alapján 14 új kolléga teheti le az esküt 2019 augusztusában ünnepélyes keretek között. Ennek köszönhetően 2019-ben 14 új, jogász végzettséggel rendelkező önálló bírósági végrehajtóval bővülhet az önálló bírósági végrehajtói kar személyi állománya – tudta meg az Origó.

Az igazságügyi miniszter 2019. június 7. napján, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által kiírt önálló bírósági végrehajtói álláshelyekre 14 új önálló bírósági végrehajtót nevezett ki, 2019. augusztus elsejei hivatalba lépés napjával.

A végrehajtói álláshelyekre történő pályázati feltételek szigorodása miatt jogi diplomával és több éves szakmai tapasztalattal rendelkező, többe esetben tudományos munkával, nyelvtudással illetőleg további felsőfokú végzettséggel bíró szakemberek közül kerültek ki a pályázat nyertesei.

A végrehajtási területet és általánosságban jogi ismereteiket érintő tudásukat személyes meghallgatás keretében kellett bizonyítaniuk a pályázóknak. A pályázat nyertesei számos jelentkező közül nyerték el kinevezésüket, a meghirdetett 14 szolgálati helyre 71 pályázótól 276 pályázat érkezett a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szándéka továbbra is az, hogy a végrehajtási eljárások hatékonyságát kiemelkedő szakmai tudással, a végrehajtói szakmában szükséges szerteágazó jogi ismeretekkel rendelkező, végrehajtói szakvizsgát teljesített önálló bírósági végrehajtókon keresztül garantálja, akik adott esetben jogi szakvizsgával és/vagy további szakjogászi vagy más felsőfokú végzettséggel is bírnak.

A fenti cél jegyében a 2017-2019-es évek során összesen 91 új önálló bírósági végrehajtó kinevezésére került sor a végrehajtói karban, amely jelenleg összesen 227 szolgálati hellyel rendelkezik.

A szervezeti reform egyik legfontosabb célkitűzése

A 2015-ös végrehajtói szervezeti reform egyik legfontosabb célkitűzése a végrehajtói tevékenységben a jogászi hivatásrend feltételeinek a megteremtése volt. Az akkori tagság számára a legnagyobb kihívást az ehhez szükséges iskolai végzettség hiánya jelentette.

Ez azonban nem érhette váratlanul a tagságot, hiszen 2009 óta lehetett biztosan tudni, hogy a végrehajtói tevékenységet csak jogi végzettséggel lehet folytatni, hiszen akkor már európai uniós irányelv rögzítette e követelményt – mutatott rá dr. Petrik Béla, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetője.

E szabálynak a magyar jogrendszerbe való átültetése és így a kinevezett végrehajtókkal szembeni, a jogász végzettség megszerzésére vonatkozó kötelezettség előírása csak idő kérdése volt. A tagság összetételét tekintve ez az egyik legnagyobb kihívást jelentette, hiszen 2015-ben az összes végrehajtó alig egynegyede rendelkezett csak jogi végzettséggel. A jogelőd kamara a megszüntetését megelőző évtizedben pedig alig több, mint félszáz végrehajtót nevezett ki.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar már az első pályázati kiírások során – mindössze háromnegyed év alatt - közel félszáz új végrehajtót állított szolgálatba, s már akkor remény volt arra, hogy a kar tagságának létszáma a következő év, azaz 2018 első félévében már elérje a 2007. évi tagsági létszámot. Ennek hiányában a végrehajtói rendszer működőképessége nem lett volna fenntartható. Az új kinevezéseknek köszönhetően alig több mint három év alatt a kar tagságának végzettségére vonatkozó arány gyökeresen megváltozott, s 2019-re már a tagság közel kétharmada rendelkezik jogi végzettséggel, végrehajtói és esetenként jogi szakvizsgával.

Forrás: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar

Nemcsak a végzettség, hanem egyéb szempontok tekintetében is megváltozott a kar összetétele az új kinevezéseknek köszönhetően. A 45 év alattiak aránya ugrásszerűen megnőtt, míg az 55 és 60 év felettiek aránya jelentősen csökkent. E folyamat az idő múlásával természetszerű, ám ezt a kinevezések jelentősen erősítették, amelynek köszönhetően a végrehajtói állomány látványos „megfiatalodásának" lehettünk tanúi.

A nők egyre nagyobb számban képviseltetik magukat

Az életkori adottságok mellett a nemek szerinti megoszlás is alapvető változáson esett át. A korábbi „férfias" szakmából sikerült egy olyan hivatásrendet kialakítani, ahol a hölgyek is egyre nagyobb számban, közel kétszer annyian képviseltetik magukat ma, mint 2015 előtt. A végrehajtó hölgyek létszáma az elmúlt években különösen a 35-50 év közötti korsávban emelkedett.

Az új kinevezések következtében sikerült megfordítani azt a 2010-es évek eleje óta tartó tendenciát, amely a végrehajtói állomány létszámának folyamatos csökkenését és „elöregedését" indította el, s amely bizonyos régiókban már a végrehajtói szolgálat hosszútávú zavartalan ellátásának hiányával fenyegetett.

A 2015-ös szervezeti reform keretében módosult a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendelet is. A módosítás az önálló bírósági végrehajtói álláshelyekre vonatkozó pályázatok értékelésének és elbírálásának új rendjét teremtette meg, ezzel pedig új pályázati feltételrendszert állított fel.

Ez tette lehetővé egyrészt azt, hogy a már végrehajtó-helyettesként működő, kiemelkedően teljesítő és a pályázati feltételeknek megfelelő kollégák is eséllyel pályázhassanak, másrészt pedig azt, hogy a végrehajtói kar más jogászi hivatásrendek magasan képzett képviselőivel, így bírói, ügyészi, közjegyzői, ügyvédi pályáról érkező jogász kollégákkal is gyarapodjon – hangsúlyozta végezetül dr. Petrik Béla.