Amennyiben a szerződés felmondásra kerül és a szerződést egy utazási irodán keresztül foglalta le az utas, az utazási iroda bánatpénz megfizetését követelheti a fogyasztótól, a szerződési feltételekben meghatározottak szerint – fejtették ki a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szakértői.
Az útlemondás szabályai
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy bizonyos határidőn túli lemondás esetén, például, ha még hetven nap van az út megkezdéséig akkor nem, de a szerződésben meghatározott határidőn belüli lemondás esetén akár az út árának felét is elkérheti bánatpénzként, és minél közelebb van a nyaralás napja annál nagyobb összegre jogosult.
Ennek egyedüli oka nem az, hogy a fogyasztótól minél több pénzhez jusson a szolgáltató, hanem az, hogy az utazási irodát is súlyos kötbérfizetési kötelezettség terheli, ha lemondja például a fogyasztónak kiközvetített szállást a szállodánál vagy a repülőt a légitársaságnál.
A szállás lemondása
Abban az esetben, ha az utas közvetlenül maga rendeli meg a szállást a szállodától vagy az interneten keresztül egy szállásközvetítőtől: a visszaigazolásban egyértelműen le lesz írva, hogy a szállás kötbérmentesen meddig mondható le vagy a szállás lemondása lehetséges ugyan, de az egész összeget elveszíti a fogyasztó, ha például másnap bármilyen okból lemondja a szolgáltatást a fogyasztó.
Ez utóbbi esethez - azaz bevállalva, hogy az egész díj elveszhet - a fogyasztók azért ragaszkodnak jobban, mert az ár sokkal kedvezőbb egy ilyen esetben, mintha a még meghatározott ideig lemondható szolgáltatást venné igénybe.
Tanulságok
A fenti két esetben is igaz, és sokszor kell hangsúlyozni, hogy jól át kell gondolni a jövőben még inkább milyen szerződési feltételeket ír alá a fogyasztó, és hogyan tudja legjobban magát védeni.
A most kialakult világjárvány miatt egy esetben jogosult a fogyasztó a befizetett díj azonnali visszatérítésére, az utazásszervezőtől, ha a szerződés megkötését követően a külpolitikáért felelős minisztérium által vezetett honlapra felkerül az „utazásra nem javasolt" célországok közé az adott utazás során meglátogatni kívánt ország.
Természetesen a lehetőség ilyenkor is fennáll, hogy a felek a szerződést közösen módosítsák, akár úgy is, hogy egy más időpontra átfoglalják az utat.
Fontos aláhúzni, hogy a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek felsorolása alatt található országokba történő utazás esetén is csak a szálloda, a szolgáltatást nyújtó jóindulatán fog múlni egy fogyasztói lemondás esetén - ha a szerződési feltételek szerint bánatpénzt vagy kötbért kellene az utasnak fizetni -, hogy milyen összeget fizet vissza vagy milyen más alternatív lehetőséget ajánl fel a fogyasztónak.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szállodák külföldön ragaszkodnak a szerződésben meghatározottakhoz, függetlenül attól, hogy milyen intenzitású a járvány az adott területen, az érintett országban.
A járattörlés
Nem szabad elfelejteni viszont, hogy egy járattörlés teljesen önálló életet él a szállástól, ha például a fogyasztó saját maga intézte foglalásait. Erre fel kell készülnie a fogyasztóknak.
Ezekben az esetekben lehetőség van az átfoglalásra egy későbbi időpontra, vagy a légitársaságnak vissza kell fizetnie a repülőjegy vételárát az utas részére.
A határzár
Fel kell készülni arra is, különös tekintettel, ha közeljövőben utazna valaki külföldre, hogy bármikor a célország lezárhatja határait. A biztosítások ilyen esetben, emiatt nem védik a fogyasztót.
A sztornóbiztosítás
A biztosítási szerződések egyik típusa esetén, azaz a sztornóbiztosítás kizárólag abban védi a fogyasztót, ha ő kerül utazásképtelen állapotba például még az utazás megkezdése előtt, illetve a betegségbiztosítás esetén a biztosító a kint tartózkodás alatti betegségez kapcsolódó kárainkat, költségeinket fogja fedezni.
Leegyszerűsítve, ha külföldön állapítják meg, hogy megfertőződtünk akkor fizet a biztosító, ha az ország közegészségügyi rendelkezése miatt kerül a fogyasztó karanténba, akkor a biztosító nem fog téríteni – mutattak rá a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szakértői.