Megjelent a távmunkát szabályozó kormányrendelet

A kormány a 2020. november 11-én megjelent és november 12-től hatályos, viszonylag rövid rendeletével rugalmasabban kívánja szabályozni a veszélyhelyzet idején végzett távmunkát. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői ismertetnek minden fontos tudnivalót a rugalmasabb munkavédelmi szabályokról.

A távmunka végzésre a munkavédelemről szóló törvény kifejezett rendelkezéseket tartalmaz, melyek között szerepel az is, hogy a munkáltatónak kockázatértékelést kell végeznie arról, hogy a munkavállaló által használt munkaeszköz biztonságos-e.

Ezen túlmenően a munkáltató és a megbízottja a munkavégzési helyként szolgáló ingatlanon a munkakörülményeket is jogosult ellenőrizni. A héten megjelent kormányrendelet ezeken azonban változtat és kimondja, hogy a munkavédelmi törvény távmunkára vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy nem kell a munkavállalóval megállapodást kötni ahhoz, hogy a távmunka-végzés keretében a munkavállaló a saját munkaeszközével végezhesse a munkát. A munkáltató nem köteles továbbá kockázatértékelést sem végezni az ilyen munkaeszköz biztonságos állapotáról és helyszíni vizsgálatra sem kell sort keríteni.

A rendelet a munkavédelem területen mindössze annyit vár el, hogy a munkáltató tájékoztassa a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel válassza meg.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettségének úgy tud eleget tenni, hogy vagy szabályzatot alkot a távmunka-végzésről és ennek részleteit a munkavállalóval megismerteti, vagy egy munkáltatói utasításban ad tájékoztatást a fentiekről.

A Munka törvénykönyvének távmunkára irányadó szabályaitól el lehet térni

A kormányrendelet szerint a távmunka-végzésről a munkavállalónak és a munkáltatónak továbbra is meg kell állapodnia azonban a munka törvénykönyve szerinti, kötelezően a munkaszerződésbe foglalt megállapodás már nem követelmény.

Ezt azt jelenti, hogy amennyiben veszélyhelyzet nem áll fenn, a távmunka-végzésről a feleknek a munkaszerződésben kell megállapodni. A veszélyhelyzet időtartama alatt azonban ettől el lehet térni, de a felek megállapodása álláspontunk szerint továbbra is követelmény.

Költségtérítés

A munkavállaló a veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolhatja a távmunkával kapcsolatos kiadásit ennek maximuma azonban az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg lehet.

Ha a távmunka-végzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunka-végzéssel érintett napokkal arányos részét kell venni.

Forrás:Shutterstock

A munkavállaló a távmunka-végzéssel összefüggésben kizárólag az internethasználat díját (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat), a munkavégzési hely bérleti díját, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díját számolhatja el azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Noha a kormányrendelet 3.§-a szerint a távmunka-végzés szabályait a feleknek nem szükséges munkaszerződésben rögzítenie a veszélyhelyzet alatt, a költségek elszámolása körében a rendelet 2.§-a a munkaszerződése keretében végzett távmunkát veszi alapul – jegyezték meg végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.