Mit jelent a különleges jogrend és a vészhelyzet kihirdetése?

Különleges jogrendet hirdetett, veszélyhelyzet elrendeléséről döntött a kormány – milyen szabályok vonatkoznak az elrendelt helyzetre Magyarországon? A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői részletesen elmagyarázzák a legfontosabb tudnivalókat.

A Tuller Ügyvédi iroda szakértői kifejtették: veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseket az Alaptörvény 53. cikke szabályozza, mely értelmében:

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

A COVID-19 koronavírus világ szinten történő robbanásszerű terjedése és Magyarországra történő elérkezése következtében döntött úgy a kormány, hogy veszélyhelyzet elrendeléséről határoz.

Nyilvánvalóan az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében foglalt feltétel, az élet biztonságát veszélyeztetető elemi csapás okán és annak megfékezése érdekében került sor ezen döntés meghozatalára.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 44. § c) pont ca) alpontja alapján veszélyhelyzetnek minősül a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély.

Különleges jogrendben az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdése alapján az alapvető jogok gyakorlása – meghatározott kivételekkel, így az emberi méltósághoz való jog vagy a kínzás tilalma természetesen nem – felfüggeszthető vagy korlátozható.

Ebből következik, hogy az önrendelkezés joga korlátozás alá eshet, a kormány meghatározott cselekményeket megtilthat.

Forrás: Shutterstock

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 47-51. §-a tartalmazza részletesen, hogy milyen intézkedéseket hozhat a kormány, így példának okáért: a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalma a nap meghatározott tartamára vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, vagy korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése is előfordulhat.

A különleges jogrendre vonatkozó rendelkezések mögötti ok az, hogy valamilyen olyan rendkívüli helyzet áll elő országos szinten, amely az általánostól eltérő, különleges szabályozást, intézkedést vagy gyors lépéseket követel meg.

Ezen szabályok elsődlegesen 15 napig maradnak életben, de gyakorlatias ok, hogy amennyiben a helyzet megkívánja, meghosszabbítják ezen kihirdetett állapotot. Ehhez azonban már az Országgyűlés felhatalmazása szükséges – hangsúlyozták végezetül a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői.