Mi a teendő, ha a vállalkozó nem ad számlát?

A gyakorlatban még mindig sokszor előfordul, hogy az elvégzett munka után a vállalkozó nem ad számlát. Így nem bizonyítható az ellenérték teljesítése, és a teljesítés időpontja sem, azonban további nehézségeket is okozhat a számla hiánya. Van, hogy ez adminisztratív mulasztásnak tudható be, azonban előfordul olyan eset is, hogy a későbbi igényérvényesítés ellehetetlenítését célozza az eljárás. Hova lehet fordulni ilyen esetben? A D.A.S. JogSzerviz szakértője válaszol a legfontosabb kérdésekre.

A számlaadási kötelezettség elmulasztásának körében az adóhatóság jogosult vizsgálódni és jogkövetkezményeket alkalmazni a mulasztó személlyel szemben – fejtette ki dr. Varga Júlia.

Így tehát arra van ilyen esetben lehetőség, hogy az adóhatóság részére közérdekű bejelentést tegyen a sérelmet szenvedett fél. A közérdekű bejelentés elektronikus úton tehető meg.

A bejelentésben értelemszerűen rögzíteni kell a bejelentett ismert adatait, továbbá a bejelentő azonosító adatait, valamint részletesen be kell mutatni a jogsértés megítéléséhez szükséges tényállást, és az azt alátámasztó bizonyítékokat is csatolni szükséges.

A kérelmet az adóhatóság akkor mellőzheti, ha korábban azzal azonos tartalmú, ugyanazon közérdekű bejelentő ismételten megtette a bejelentést, változatlan tartalommal.

Az adóhatóság a közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot folytat le, azonban fontos, hogy a vizsgálat megállapításairól, és az adóhatóság esetleges intézkedéseiről a bejelentő nem kap tájékoztatást. Ha a bejelentés alapos, az adóhatóságnak gondoskodnia kell a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, az okozott sérelem orvoslásáról, és indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

Nagyon lényeges, hogy ugyan a közérdekű bejelentés lehetősége mindenki előtt nyitott, azonban lehetnek jogkövetkezményei annak, ha valaki rosszhiszeműen, megalapozatlanul tesz ilyen bejelentést.

A közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány a közérdekű bejelentés megtétele miatt, azonban ha az eljárásra jogosult szerv számára nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt, a bejelentés elbírálását intézkedés mellőzésével befejezheti.

Ezen túl szintén fontos rendelkezés, hogy ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, az adóhatóság mérlegelés nélkül köteles átadni az eljárás lefolytatására jogosult szerv részére a bejelentő adatait.

Forrás: Origo

Ezek után, ha alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni, így az ellenérdekű fél is kezdeményezhet lépéseket a bejelentővel szemben.

Mindezek értelmében a közérdekű bejelentés egy fontos jogi lehetőség a sérelmet szenvedett fél részére, azonban kiemelten érdemes ügyelni rá, hogy csak valós adatokat, és tényállást adjon elő minden bejelentő – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/