A közös képviselők kötelező regisztrációjával kapcsolatos rendelkezés a közigazgatási és bürokráciacsökkentéssel és egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 32§ (1) (4) értelmében 2023. január 1-jén lép hatályba.
Abban az esetben viszont, ha a közös képviselő üzletszerűen látja el a társasházkezelést, akkor az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerről szóló 2020. évi CXLVI. törvény 6.§-a értelmében az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerű társasházkezelői vagy üzletszerű ingatlankezelői tevékenységre jogosult, bejelentést tevő természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet.
Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az üzletszerűen társasház-kezelést végző személy, illetve gazdasági társaság és egyéni vállalkozó tekintetében a lakóhelye szerinti kormányhivatal (kerületi) hatóságánál kötelező a közös képviselőnek bejelentkeznie és a bejelentkezés után az adatok bekerülnek az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási rendszerbe.
Ez a nyilvántartási rendszer nem azonos az évek óta tervezett és elhalasztott a közös képviselőkre vonatkozó úgynevezett regisztrációs kötelezettséggel.
Az országos nyilvántartásba nem kell azoknak a közös képviselőknek bejelentkezniük, akik saját tulajdonukban lévő társasházban nem üzletszerűen látják el tevékenységüket.
A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők a törvényben meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen.
Fontos kiemelni, hogy a társasházkezelők, ha a nyilvántartásba vétel elmulasztják, az szankciókkal jár.
A szankciók köréről a 2021. január 1-től hatályba lépő a közigazgatási szabálysértések szankciójáról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezik, mely értelmében közigazgatási szabálysértés esetén például figyelmeztetés, közigazgatási bírság vagy tevékenység végzésétől való eltiltás alkalmazható.
Annak a hiányosságnak az orvoslása, hogy sokszor a társasházakat érintő vitás ügyek esetén nem tudják a társasházi lakók, hogy kihez forduljanak, hiszen nem ismerik a közös képviselő személyét, még mindig nem oldódott meg.
Viszont az üzletszerűen társasház-kezelést végző személyek, gazdasági társaságokat illetően az, hogy a társasházkezelők nyilvántartási rendszerben lévő adataihoz bárki nyilvánosan hozzáférhet költségmentesen, nagymértékben segíti majd a társasház tulajdonosokat és maga a Társaság működését abban, hogy a lakók tisztában legyenek azzal, hogy a társasházukban ki is pontosan a társasházkezelő – hangsúlyozták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.