Nemzetközi adásvételi szerződések buktatói

Ha már perre kerül sor, mindenki inkább a saját országának bírósága előtt pereskedik. Azonban problémás lehet az olyan adásvétel, amikor egy vállalkozás külföldi partnertől vásárol. Előfordulhat, hogy a jogvitánkra a külföldi bíróság lesz az illetékes, ami többletköltséget eredményezhet. A Kúria egy friss döntésében azt vizsgálta, hogy melyik bíróság jogosult eljárni a jogvitában, ha az adásvételi ügylet nemzetközi elemet is tartalmaz – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Az ügyben egy magyar vállalkozás szlovák cégtől vásárolt nagyobb mennyiségű terményt úgy, hogy a felek az adásvételi szerződést szóban kötötték meg. A magyar vevő az adásvételi szerződés megkötésekor kifizette a vételárat.

A szlovák partner által szállítani vállalt áruval szemben a magyar cég utóbb minőségi kifogással élt és visszaküldte azt. Ezt követően kérte az általa megfizetett vételár és a felmerült költségeinek megfizetését. Mivel a szlovák cég nem fizette ki a követelt összeget, európai fizetési meghagyás kibocsátására került sor, mellyel szemben a szlovák cég ellentmondással élt.

A perré alakult ügyben a felperes magyar cég a magyar bíróság előtt arra hivatkozott, hogy a felek között létrejött adásvételi szerződéstől az alperes hibás teljesítése miatt elállt, ezért a Ptk. alapján kérte kötelezni az alperest a vételár, a fuvardíjak és a tolmácsolási munkadíj megfizetésére.

A szlovák cég azonban joghatósági kifogást terjesztett elő, azaz nem fogadta el, hogy az eljárás a magyar bíróság eljött folyjék. Álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján a magyar társaság követelésére a polgári és kereskedelmi ügyekben a szlovák bíróságok rendelkeznek joghatósággal.

Az elsőfokú magyar bíróság végzésével előbb megállapította joghatóságát, majd utóbb az alperes kifogására hivatkozással a pert mégis megszüntette.

A magyar cég felperesként a másodfokú eljárásban arra hivatkozott, hogy a magyar bíróság már egyszer megállapította a joghatóságát, ezért eljárni köteles. A másodfokú fórum azonban kiemelte, hogy a magyar bíróság joghatóságát az a körülmény nem alapozhatja meg, hogy a bíróság pervezető végzéssel a joghatóság kérdésében már állást foglalt.

A bíróság a joghatóságát minden szakaszban hivatalból vizsgálni köteles, ezért nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság, amikor a joghatóság hiánya miatt az eljárás adott szakaszában a per megszüntetéséről határozott.

Az eljárásjogi elemek mellett annak is jelentősége volt, hogy a felperes magyar cég saját maga gondoskodott az áru elszállításáról és nem az alperes szlovák cég intézte a fuvarozást.

A Kúria kiemelte, hogy ha az alperes székhelye külföldön, uniós tagállamban van, a magyar bíróság nem rendelkezik joghatósággal az adásvételi szerződés hibás teljesítéséből eredő jogvitára, amennyiben a teljesítés helye nem Magyarországon van.

A perbeli esetben a magyar vállalkozás gondoskodott az áru elszállításáról, az ezzel kapcsolatos költségeit is megjelölte keresetében. A szlovák cég a saját, szlovákiai telephelyén adta át az árut a felperes megbízottjának, a teljesítés helye tehát Szlovákiában volt.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a teljesítés helye a felek megállapodása alapján Szlovákia volt, ezért a Brüsszel Ia rendelet 7. cikke alapján a magyar bíróság joghatósága nem állapítható meg.

Kellő körültekintéssel kell ezért eljárni a szerződés megkötésekor, ha nemzetközi adásvételt bonyolítunk.

Ezért célszerű a megállapodást írásba foglalni, kitérve a fuvarozással kapcsolatos kötelezettségvállalásokra is, annak érdekében, hogy egy esetleges jogvitában ne kényszerüljünk más ország bírósága előtti pereskedésre – tanácsolták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.