A módosítás azokra vonatkozik, akik az alábbi típusú ügyleteket bonyolítják le webshopon keresztül:
(i) EU-n kívüli, harmadik ország területéről importált termékeket értékesítenek a webshopjukban, egyes jövedékiadó- köteles termékek kivételével
(ii) termékeket a Közösségen belül távértékesítés keretében értékesítenek webshopjukban
(iii) termékeket, mint az új szabályok szerint vélelmezett értékesítők értékesítenek belföldön
A fenti termékértékesítéseket érintően a következő változásokra kell a vállalkozásoknak felkészülniük július 1-jéig:
(i) Az esetek nagy többségében a nem adóalany vevő lakóhelye / tartózkodási szerinti tagállamban kell megfizetni a forgalmi adót az ott érvényes Áfa mértékkel 2020. június 30-áig, még hatályban lévő szabályok szerint a tagállamok 35 ezer és 100 ezer euró közötti értékhatáron belül meghatároznak egy éves bevételi értékhatárt, amelyet, ha az adott tagállamot tekintve meghalad a magánszemély vevők részére történő értékesítések tekintetében az értékesítő, akkor ez esetben az értékhatár átlépését követően az áfát a vevő tagállama szerinti mértékben, a vevő tagállamához kell bevallani és befizetnie az értékesítőnek.
Ez a szabály úgy változik meg ez év július 1- jétől, hogy az értékesítőnek nem tagállamonként vizsgálva, hanem az EU-n belüli összes közösségi távértékesítési összeget figyelembe kell vennie, és amennyiben a távértékesítés értéke meghaladja az érintett és a megelőző naptári év során a 10.000 euró értékhatárt, akkor a vevő országának adókulcsával kell majd az Áfát megfizetni.
Erre tekintettel a 2021. július 1-jét követően a számlázások során fel kell készülni arra, hogy amennyiben a közösségi távértékesítésnek adók nélkül számított göngyölített értéke a 2021. adóévben és a megelőző 2020. adóévben meghaladta a 10.000 eurós értékhatárt, akkor ez esetben a számlát már az új szabályok szerint, a vevő országában meghatározott Áfa mértékkel kell kiállítani.
Azon értékesítők pedig, akik nem haladják meg a fentiek szerint a 10.000 euró értékhatárt, de a vevő országa szerinti Áfa kulcsokkal szeretnék értékesíteni termékeiket, ők az adóhatáshoz történő bejelentéssel választhatják az értékhatár átlépése esetén alkalmazandó szabályt.
Azok az értékesítők viszont, akik az értékhatárt nem lépik át és nem is élnek a választás jogával, ők a vállalkozásuk letelepedésének helyére vonatkozó, állam szerinti áfa mértékkel állítják ki számláikat és őket ez a változás csak akkor érinti, ha az értékhatárt átlépik. Fontos megjegyezni, hogy attól az értékesítéstől kezdve kell a vevő országa szerinti adómértékkel kiállítani a számlát, amely értékesítéssel az értékhatár átlépésre kerül.
(ii) Az adminisztrációs költségek csökkenthetőek az OSS rendszer segítségével
A webáruházak számára már 2021. április 1-je óta lehetőség van Magyarországon is az úgynevezett OSS (one-stop shop) rendszerbe való regisztrációra. A 2021. július 1-jén induló OSS rendszer segítséget nyújt az adózó számára, hogy a webáruháznak ne kelljen külön-külön áfa regisztrációt elvégeznie az értékesítésekkel érintett tagállamokban, és az adóbevallásokat se kelljen külön-külön minden egyes tagállam adóhatóságához benyújtania.
Azok a webáruházzal rendelkező vállalkozások, amelyek csatlakoznak az OSS rendszeréhez elég, ha a letelepedésük szerinti tagállamban nyújtják be az adóbevallásukat, az adóbevallásban viszont fel kell tüntetniük az adott tagállamban történő értékesítés mértékét.
Az OSS rendszerre való átállás ugyanakkor a webáruházon belüli belső informatikai és szabályozási folyamatokra van hatással, ezért az átállás előtt érdemes a módosításokat megfontolni, szabályozási környezetet kialakítani a vállalkozáson belül.
(iii) Az online piacterek felelősek lesznek az Áfa fizetésért
2021. július 1-jén hatályba lépő jogszabályok adófizetési kötelezettséget telepítenek azokra az online piacterekre, amelyek elősegítik a felületükön történő EU-n kívüli értékesítőknek a magyarországi értékeseit. Ez a szabály tehát lehetővé teszi, hogy az adóhatóság nem a platformon keresztül értékesítő harmadik országbeli értékesítő vállalkozásoktól hajtsa be az adót, hanem a könnyebben elérhető online piacterek üzemeltetőitől.
Az új szabály a bizományosi értékesítéshez hasonlóan két ügyletre bontja a platformon történő értékesítést, melynek értelmében a platformon történő eladást úgy kell érteni, hogy az értékesítő az első ügylet keretében értékesíti a terméket a platformnak, a második ügylet keretében a platform pedig a vevőnek.
Az online értékesítési platformnak a július 1-jén hatályba lépő szabályok alapján azt kell majd átgondolnia, hogy mennyiben kell módosítani az értékesítőkkel fennálló szerződéseit és ÁSZF-eit, hogy eleget tudjon majd tenni a nyilvántartási, számlázási, áfa bevallási és befizetési kötelezettségének.
(iv) Megszűnik a 22 euró alatti kis értékű küldemények behozatalára vonatkozó áfa-mentesség
A 2021. július 1-jétől hatályba lépő szabály értelmében áfa-fizetéssel jár együtt bármilyen értékű, az EU- n kívülről behozott termék importja. Ugyanakkor viszont a termék behozatala 150 euróig vámmentes marad. Az adminisztrációs terhek viszont az EU területén le nem telepedett adóalanyok részére is csökkenthetőek azzal, ha regisztrálnak az egyablakos IOSS (Import One Stop Shop) rendszerbe.
Regisztráció esetében ugyanis a 150 eurót meg nem haladó értékesítés után az Áfa fizetési kötelezettséggel kapcsolatos bevallást elég azon tagállam adóhatósága felé teljesíteni, amelyik tagállamban a regisztráció megtörtént. Amennyiben viszont az EU-n kívül letelepedett értékesítő nem kíván regisztrálni az IOSS rendszerbe, ez esetben az import után az áfát a vámhatóság ki fogja vetni a magánszemély vevőre.
A főszabállyal együtt viszont hatályba lép egy olyan külön szabály is, hogy a halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező belföldi adóalanyok (jellemzően a Magyar Posta és más futárszolgáltatók) szedik be a vevőtől az áfát és ezek a speciális adóalanyok vallják be is fizetik be végül a Magyar Állam felé.
A jogszabályváltozás tehát együtt jár a termékek árazásának változásával, amelyre szintén érdemes felkészülnie mind a belföldi harmadik országból import ügyletek lefolytató személyeknek, mint pedig az EU-n kívüli exportálóknak is – mutattak rá végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.