Startra készül az új európai szabadalmi rendszer (UP-UPC)

2022. január 18-án Ausztria - 13. tagállamként - letétbe helyezte a UPC-Megállapodás (UPC = Unified Patent Court - Európai Szabadalmi Bíróság) ideiglenes alkalmazásáról szóló protokoll (PAP-Protokoll) ratifikációs okiratát az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán. A Protokoll ezzel, a Megállapodás 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2022. január 18-án hatályba lépett. Szentpéteri Zsolt, az SBGK Szabadalmi Ügyvivői Iroda irodavezető partnere ismerteti a részleteket.

A Protokoll fentiek szerint hatályba lépése azt jelenti, hogy a UPC-Megállapodás egyes részei ettől a naptól ideiglenesen hatályosak és kezdetét vette az átmeneti alkalmazási periódus.

Az átmeneti alkalmazási periódus célja, hogy zökkenőmentes átmenetet biztosítson a UPC tényleges működési szakaszába. A Protokoll értelmében a UPC-Megállapodás egyes intézményi, szervezeti és pénzügyi rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazni fogják azokban az országokban, amelyek magukra nézve kötelező érvényűnek ismerték el a Protokollt (PAP-Protokoll 1. cikk).

Ebben az időszakban a fontos megoldandó kérdések közé tartozik a bírák és az alkalmazottak kiválasztása és kinevezése, a másodlagos jogszabályok és a költségvetés elfogadása, valamint az informatikai rendszer kiépítése. Várhatóan a következő heteken belül megalakulnak a UPC irányító testületei, többek között az Intéző Bizottság is.

Maga a UPC-Megállapodás a Németország általi ratifikáció letétbe helyezése utáni negyedik hónap első napján lép hatályba. Németország a ratifikációs okirat letétbe helyezésével előreláthatólag kivárja azt az időpontot, amíg az átmeneti alkalmazási periódus kellően előre haladt a UPC megfelelő működésének biztosításához.

Mindez azt jelenti, hogy a UP (Unitary Patent = Egységes Hatályú Európai Szabadalom) és az ezen szabadalmak jogérvényesítésével összefüggő UPC által fémjelzett új európai szabadalmi rendszer 2022 folyamán ténylegesen megkezdheti működését.

Magyarország egyelőre nem tagja a Megállapodásnak, ugyanis egy 2018-as alkotmánybírósági határozat alapján a Megállapodás magyarországi kihirdetése az Alaptörvénybe ütközik.
Magyarország számára a Megállapodáshoz való csatlakozás komoly veszélyeket rejt magában, amelyet az a tény is alátámaszthat, hogy a Magyarországgal gazdasági fejlettség szintjén összevethető V4 államok (Szlovákia, Csehország és Lengyelország) az akár katasztrofális gazdasági következményeket is előidézni képes csatlakozást a mostani állapot szerint el kívánják utasítani vagy már elutasították (Lengyelország).

Forrás: SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők

Jelen pillanatban óriási problémát jelent, hogy a UP-UPC rendszerrel kapcsolatos információk nem kapnak kellő teret a hazai gazdasági szereplők tájékoztatásában, különösen az, hogy Magyarország esetleges ratifikációja különösen a hazai KKV szektor esetében nagyon könnyen azt a helyzetet eredményezheti, hogy egy cég - adott esetben akár önhibáján kívül is - olyan, idegen nyelven és idegen országban folyó európai perekbe keveredik, amelynek költségei számára elképzelhetetlen és a biztos ellehetetlenülést jelentő millió eurós tartományba esnek.

Az SBGK csoport munkatársai kiemelt feladatuknak tekintik, hogy saját ügyfeleiket és a közvéleményt a UP-UPC rendszerrel kapcsolatosan megfelelőképpen tájékoztassák, és megteremtsék a lehetőséget a gazdasági szereplőkkel való széleskörű érdemi konzultációra.