A munkaszerződés nélküli foglalkoztatás hátrányai (1. rész)

Azt gondolhatnánk, hogy az idő múlásával a fekete foglalkoztatás már egyre kevésbé jellemzi a munkaviszonyokat és a munkaügyi ellenőrzések egyre szigorúbb rendje gátat szab annak, hogy valaki esetlegesen bejelentés nélkül dolgozzon. Sajnos azonban mind a mai napig gyakoriak az olyan megkereséseink, amikor a munkavállaló első mondata az, hogy: soha nem írtunk alá semmilyen papírt. Általában, akik soha nem írnak alá semmilyen papírt, azok nem is nagyon szoktak bejelentve lenni – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A kétrészes írás első részét olvashatja.

Elsősorban nem a bejelentés nélküli foglalkoztatásról lesz szó, hanem arról, hogy ha a munkavállaló a munkaviszony fennállását is nehezen tudja igazolni – fejtette ki dr. Sáfrány Írisz.

A munkaviszony létrejötte alapvetően a munkaszerződéshez kapcsolódig, ugyanis a munkaviszonyt a munkaszerződés keletkezteti.

A munkaszerződéstől a törvény egyébként nem túl sokat vár el, egészen pontosan kettő dologban kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállalónak: a munkakörben és az alapbérben. Ez azt jelenti, hogy az alábbi mondat: „X. bruttó 200.000 Ft-ért Y-nál eladó munkakörben munkát végez a mai naptól." akár egy munkaszerződés is lehetne.

Ennek az az oka, hogy ha a felek további dologban nem állapodnak meg, akkor a jogszabályt kell alapul venni, tehát a jogszabály szövege tölti ki a munkaviszony részletszabályait.

Maga törvény felsorol még három olyan dolgot, amelyet célszerű a munkaszerződésben meghatározni, de egyébként nem feltétlenül szükséges. Az első, hogy milyen tartamra jön létre a munkaviszony, tehát határozott vagy határozatlan időtartamra. Ha a felek ebben nem állapodnak meg, akkor a munkaviszony tartama mindig határozatlan.

Célszerű megjelölni a munkahelyet is, ha azonban ez elmarad, az tekintendő munkahelynek, ahol a munkavállaló szokás szerint a munkáját végzi. A harmadik pont, a munkaidő kérdése, ennek elhagyása esetén úgy kell tekinteni, hogy a munkavállaló általános, teljes napi munkaidőben dolgozik.

Mindezeken túlmenően még rengeteg hasznos dologgal fel lehet tölteni a munkaszerződést, de a törvény csak az alapbért és a munkakört teszi kötelezővé.

Munkaszerződés – a jogszabály előírja, hogy a írásba kell foglalni. De mi történik, ha ez elmarad?

Ha a munkaszerződést a felek nem foglalják írásba, akkor az ebből eredő érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat és ő is csak a munkába lépést követő 30 napon belül.

Tehát, ha a munkavállaló elkezd valahol dolgozni munkaszerződés nélkül, akkor három hónap múlva nem mondhatja azt, hogy másnaptól nem megy be dolgozni, mert valójában létre sem jött semmilyen jogviszony. A munkáltató az írásbeliség elmaradása miatti érvénytelenségre soha nem hivatkozhat.

Tehát, bár kötelező írásba foglalni a munkaszerződést, annak elmaradása nem jelenti azt, hogy a munkajogi jogviszony ne jöhetne létre a felek között.

Sajnos a legtöbben csak akkor eszmélnek, amikor valami baj történik: jellemzően a munkáltató felmond vagy nem fizet.

Forrás: AFP/Roger Rozencwajg

Ebben az esetben első körben azt kell figyelembe venni, hogy milyen jellegű igénye merül fel a munkavállalónak, ez jellemzően elmaradt munkabér vagy a felmondás jogellenessége miatti megtámadás szokott lenni.

Mind a két esetben a munkaviszony fennállását és annak tartalmát a munkavállalónak kell bizonyítania.

Azt, hogy valaki, valamely munkáltatónál ténylegesen munkát végzett, általában a legegyszerűbb tanúkkal igazolni.

Hiszen, ha a munkatársak elmondják a bíróságon, hogy valóban, Jolika az elmúlt hat hónapban az irodában rontotta a levegőt és látszólag munkát végzett, akkor azt elég nehéz kimagyarázni, hogy ha ezt a munkáltató tagadja.

A munkabér mértékét a legegyszerűbb utalási adatokkal alátámasztani. Ha esetleg havi szinten nem mindig ugyanannyi munkabért került kifizetésre, akkor azok átlagát kell felszámítani.

Ez egyébként mind nagyon szép és elméletben működik is, de a valóság sokszor más.

(A D.A.S. JogSzerviz szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)

https://das.hu/