Webshop ÁSZF-ek fogyasztóvédelmi szempontú frissítése

A közelmúltban számos újdonság jelent meg a szavatosság és jótállási szabályokkal kapcsolatban,amelyek a webshopszabályzatok módosítását is igényelhetik, a webáruházak kötelesek ugyanisalkalmazni az ez év januárjában hatályba lépett a fogyasztó és vállalkozás közötti, az árukadásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtásárairányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályait is. Alegfontosabb tudnivalókat az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője foglalja össze.

Januártól az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított
egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt – fejtette ki dr. Nagy
Andrea Ilona.

Korábban csak fél évig kellett a vállalkozásnak bizonyítania, hogy a termék hibája a gyártáskor
keletkezett-e, vagy a nem rendeltetésszerű használatból ered. Most már a bizonyítási teher 1 évig
van a vállalkozás oldalán.

Ugyancsak fontos változás, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti ingó dolognak minősülő áru
adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló
szerződés esetén a fogyasztó a hibát a vállalkozás költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással
sem javíttathatja ki azt.

Míg a szavatossági jogok minden értékesítendő termékre érvényesek, addig jótállás meghatározott
termékkörre vonatkozik. A kötelező jótállás a termékek jogszabály által meghatározott körét érinti,
vállalható azonban a hivatkozott 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletben részletezett önkéntes jótállás
is.

Ez utóbbi önkéntes jótállás esetén a társaságnak jótállási nyilatkozatot kell kiadnia tartós
adathordozón (pl. papíron vagy e-mailben), amelynek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, hogy az áru
hibás teljesítése esetén a fogyasztót a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása
térítésmentesen megilleti, és e jogait a jótállás nem érinti; továbbá tartalmazza a jótállásra kötelezett
nevét és címét, az érvényesítéskor követendő eljárást, az áru megjelölését és a jótállási feltételeket.

Amennyiben a vállalkozás a jótállási nyilatkozatban a fogyasztóra nézve kevésbé kedvező feltételeket
rögzít, mint amelyekről a kapcsolódó reklámok szólnak, úgy a kedvezőbb feltétellel számolhat a
fogyasztó.

Például a vállalkozás a jótállási nyilatkozatban 2 éves jótállási időt vállal, a terméket viszont 4 év
jótállási idővel reklámozza, a fogyasztóra a 4 éves vállalás fog vonatkozni.

A Korm. rendelet ugyancsak rögzíti az alábbiak szerint a szerződésszerű szolgáltatás kritériumait:
- meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak,
valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással,
interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel;

- alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó
legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a
vállalkozás elfogadott;

- rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; valamint

- biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.

Ezeket meghaladóan

- alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú szolgáltatás esetén
jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási
kódex előír;

- rendelkeznie kell a fogyasztó által ésszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel,
teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a
hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú
szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az
értékesítési láncban részt vevő más személy a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó
nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését;

- rendelkeznie kell a fogyasztó által ésszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és

- meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának.

Forrás: Shutterstock

A webshopokat üzemeltető vállalkozásoknak tehát – ha eddig nem tették meg – a megfelelés érdekében érdemes felülvizsgálniuk az általános szerződési feltételeiket, mivel a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót többek között a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről.

A felülvizsgálat azért is javasolt, mert a 712/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet többek között módosította a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletet is. A módosítás az online piactereken az átláthatóság fokozása érdekében volt szükséges, melynek keretében az „ingyenes" digitális szolgáltatásokkal kapcsolatban további jogokat kaptak a fogyasztók, többek között a tájékoztatási jogot.

A tájékoztatás itt arra terjed ki, hogy C2C vagy B2C ügyletről van szó, hiszen nem mindegy, hogy magánszemélytől, vagy cégtől vásárol a fogyasztó, a fogyasztói jogok ugyanis nem gyakorolhatók a nem fogyasztói szerződés tekintetében.

Emellett számos pontosítás is megjelent a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletben, közöttük a webshopoknál használandó elállási és felmondási nyilatkozat-mintával és a mintatájékoztatóval kapcsolatban is.