A jogszabályok nem írnak elő olyan objektív jellegű évszámot, amelytől a gyermek felügyelet nélkül otthon hagyható lenne, ezt konkrétan a gyermek önállósága és érettsége határozza meg – fejtette ki dr. Sáfrány Írisz.
Ezzel összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) előírja, hogy a szülőnek biztosítania kell a gyermek életkorának megfelelő felügyeletét.
Pszichológusi állásfoglalás szerint a gyermekek legkorábban 12 évesen érnek meg arra a szintre, hogy felügyelet nélkül boldoguljanak, 8 éves kor alatt azonban semmi esetre sem szabad egyedül hagyni a gyermeket. Nyilván a felügyelet nélkül hagyás függ attól, hogy mennyi időre hagynánk egyedül a gyermeket és attól is, hogy erre mentálisan mennyire van erre felkészülve a gyermek.
Könnyebb helyzetben vannak azok a szülők, akik a gyermek nyári felügyeletét a rokonok (nagyszülők, nagynénik, nagybácsik) bevonásával tudják megoldani, sokan veszik továbbá igénybe az iskolák, óvodák által kínált nyári megőrzőt.
Évről évre nő azonban a gyermekek szórakoztatására és felügyeletére hivatott nyári táborok száma.
Ezek díja a napi pár ezer forinttól egészen a csillagos égig rúghatnak attól függően, hogy milyen típusú táborba szeretné a szülő beíratni a gyermekét. Az árat nyilván meghatározza a tábor jellege, a programok költsége, valamint az, hogy a gyermek napközbeni felügyeletét vállalják vagy a gyermek ott is alszik.
Mi tud elromlani egy nyári táborban?
Fontos, hogy előre felkészüljünk a nyári táborok esetleges buktatóira, mert adott esetben nagyon sok feleslegesen kifizetett pénzt spórolhatunk meg magunknak.
Lebetegszik a gyermek
Tételezzük fel azt a forgatókönyvet, hogy az úszótábor kezdő napja előtti hétvégén gyermekünk eltöri a lábát. Mivel törött lábbal nagyon nehéz úszni, így nyilván ez a program nem kivitelezhető.
A táborok díját a legtöbb esetben a táborral történt szerződéskötéskor kell megfizetni, de legalább valamennyi előleget mindenképpen le kell tennünk.
Fontos, hogy a szerződéskötés során átnézzük, hogy a szerződés miként rendelkezik arról, hogy ha a gyermek bármilyen oknál fogva nem tudja megkezdeni a tábort.
Vannak nagylelkű táborok, amelyek ilyen esetben a teljes befizetett díjat visszaszolgáltatják a szülőnek, van ahol ilyen esetben csak az előleget bukjuk el (népszerű táborok esetén ez teljesen érhető, hiszen ilyenkor már nehezen lehet új embert találni a lebetegedett gyermek helyére, ami nyilvánvalóan bevételkiesés a táborszervezőknek).
Célszerű úgy megegyezni a táborral, hogy a teljes összeg csak legkorábban az első nap reggelén kerüljön kifizetésre, amikor már látható, hogy a táborozó ténylegesen meg tudja kezdeni a nyaralását.
A táborok jelentős részében egyébként fix szerződéssel lehet jelentkezni, tehát nincs túl nagy mozgástere a szülőnek, így mérlegelni kell a szerződéskötés során, hogy ki merünk-e fizetni egy teljes tábordíjat biztosíték nélkül.
Programok
A nyári táborok tárháza végtelen, rengeteg program közül lehet választani, de ebben is lehetnek buktatók. Sok horror történetet olvashatunk a neten arról, hogy a szépen beharangozott programok valójában milyen üres szórakozást rejtettek magukban.
Sok esetben a szerződés, vagy a szerződés mellékletét képező programfüzet írja le az élmények széles skáláját napi bontásban.
Ha a tábor pénzt kér azért, mert programként kiírja, hogy állatkertbe viszi a gyermekünket, ehhez a belépődíjat beszedi, majd a gyermekek mégsem jutnak el az állatkertbe, az a szerződés hibás teljesítésének minősül és a szülő jogosan követelheti vissza a befizetett belépő ellenértékét. Ez egy egyszerű megítélésű történet.
Sokkal szürkébb zóna az, ha a programfüzetben „kézműves foglalkozás" kerül megjelölésre, amelyről utóbb kiderül, hogy a gyerekek kaptak pár papírt és színes ceruzát, hogy rajzolhassanak. Valahogy az ember a „kézműves foglalkozás" megjelölés alatt valami többre számít, azonban annak megítélése, hogy a rajzolgatás megfelelne-e a kézműves foglalkozásnak, az nem egyértelműen megítélhető.
Ha a „kézműves foglalkozás" tartalma nincs egyértelműen kifejtve a szerződésben, hogy ez egészen pontosan mit is takar, akkor sajnos nincs nagyon lehetőség visszatérítést kérni.
Speciális esetek
Sajnos arról is szót kell ejtsünk, hogy mi történik akkor, amikor a gyermek az első nap után közli, hogy nem érzi jól magát a táborban – függetlenül attól, hogy milyen ok miatt – és egy hosszas beszélgetés után arra jutnak a szülők, hogy nem erőltetik tovább a táborozást.
Itt szintén azt kell megvizsgálni, hogy mit tartalmaz a szerződés. Van, ahol lehetővé teszik, hogy a tábor megszakítás esetén visszatérítést kérhessen a szülő, más helyen viszont visszatérítésre nincs lehetőség.
Fontos felhívni a figyelmet, hogy amennyiben a tábor nem hibázik, csak a gyermeknek valamilyen oknál fogva nincs kedve a táborhoz, akkor a tábor nem kötelezhető visszatérítésre, ha ezt a szerződés nem teszi lehetővé.
Hibás teljesítés miatti visszatérítésre akkor van lehetőség, ha a tábor szerződésszegést követ el. Ennek hiányába csak a jóindulaton (és a szerződésen) múlik, hogy visszakapjuk-e a pénzünket.
Ha el szeretnénk kerülni, hogy fölöslegesen dobjunk ki az ablakon egy nagy rakás pénzt, akkor a tábor kiválasztása során célszerű elolvasni, hogy pontosan mit kínál a tábor, ennek során nagyon hasznosak lehetnek a korábbi évek visszajelzései.
Ezen túlmenően a szerződés részletes áttekintése lényeges, kiváltképpen az, hogy mire fizetünk ki egy nagyobb összeget, valamint milyen lehetőségeink vannak abban az esetben, ha a gyermekünk mégsem tud – bármilyen oknál fogva – a táborban részt venni.