Az iskolák, óvodák, kollégiumok jogi felelőssége

Kovács-Gera Írisz (k) ellenőrzi felszerelését édesanyjával az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola 1.a osztályában.

Bár kevesen tudják és ritkán kerül előtérbe, az iskola felelőssége igenis nagyon szigorú. Ennek oka, hogy ameddig a gyermekek az iskolában tartózkodnak, addig a szülőknek gyakorlatilag semmilyen ráhatásuk nincs arra, hogy a gyermekek milyen magatartást tanúsítanak, mit csinálnak. A D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti a legfontosabb tudnivalókat.

Az oktató szerep mellé ilyenkor a nevelő és védelmező szerep is a tanárok, pedagógusok kezébe kerül, nekik van ugyanis ráhatásuk arra, hogy akár a szünetekben, akár a tanórákon mit csinálnak, hogyan viselkednek a gyermekek – húzta alá dr. Bálint Boglárka.

De nem csak az iskolák felelőssége szigorú a gyermekek által elszenvedett károkkal összefüggésben, hanem ugyanilyen felelősség terheli az óvodákat, illetve a kollégiumokat is. Mindhárom intézményben közös ugyanis, hogy az ott dolgozó személyeknek, felnőtt embereknek van ráhatásuk arra, mi történik az intézmény falai között.

Az objektív felelősségről

Ez a szigorú felelősségi forma azt jelenti, hogy az iskolák, óvodák, kollégiumok gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességükre tekintet nélkül, teljes mértékben felelnek.

Ezt a felelősségi formát hívjuk objektív felelősségnek, amely nem függ tehát attól, hogy bármilyen vétkesség terheli-e az intézményt.

Ennek a felelősségi formának a lényege, hogy közömbös annak megítélése, hogy az intézménynek gondatlan vagy szándékos magatartása vezetett-e a bekövetkezett kárhoz, elegendő az intézmény jogellenes magatartásának, a káreseménynek és a kettő közti okozati összefüggésnek a fennállta.

A kártérítés részletszabályaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

Ez meglehetősen szűk kimentési lehetőséget takar, az intézmény gyakorlatilag csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt valamilyen vis maior esemény, például természeti csapás okozta.

Az intézményeknek azonban nem kell megtéríteniük azt a kárt, amit a károsult elháríthatatlan magatartása okozott. A bíróságok tehát vizsgálhatják azt, hogy az adott káresemény kapcsán felmerül-e a diák, gyermek önhibája is, ez azonban a kártérítés mértékénél, egy esetleges kármegosztásnál jöhet szóba, nem pedig a kártérítési felelősség jogalapjánál.

A tanulmányi és külföldi iskolai kirándulások

Eltérő szabályok vonatkoznak azonban az iskolai kirándulásokra, melyek esetén kijelenthetjük, hogy az intézmények felelőssége enyhébb, mint a falaikon belül történő káreseményekhez kapcsolódóan.

Forrás: MTI/Rosta Tibor

A szabályozás alapján az ilyen kirándulások alkalmával a gyermekek, tanulók által elszenvedett károkért az intézmény a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.

Ez azt jelenti, hogy a felelősség kérdésében vizsgálandó a vétkesség fennállása, valamint szélesebbek az iskola kimentési lehetőségei: mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható, az az sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli a bekövetkezett kárral kapcsolatosan.

A szabályozás hátterében az a jogalkotói indok áll, hogy az iskola egy, az iskolaépületen kívüli tanulmányi kirándulás vagy egy külföldi kirándulás esetén sokkal kevesebb ráhatással bír az eseményekre, azok befolyásolására, sokkal több az előre nem tervezhető, nem látható körülmény, mint az iskola épületében történő felügyelet során.

És mit lehet követelni, hogyha már bekövetkezett a baj?

A fentiek alapján tehát az iskolák, óvodák, kollégiumok felelőssége igen szigorú, ami a kártérítési felelősség fennállását érinti. Ezen szabályok a tanuló, gyermek által elszenvedett vagyoni, összegszerűen meghatározható károkra vonatkoznak.

Ezen túlmenően az intézmények felelőssége felmerülhet akkor is, hogyha a gyermeket személyiségi jogaiban éri sérelem. Ez utóbbi esetben a személyiségi jog megsértése miatt sérelemdíj iránti igénye is felmerülhet a gyermeknek.

A vagyoni jellegű kártérítés, illetve a sérelemdíj iránti igény párhuzamosan is felmerülhet, például a bevezetőben említett balesettel összefüggésben.

Ameddig tehát például a gyermek gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerek költsége kártérítési igényként érvényesíthető, a gyermek testi épségének megsértése miatt sérelemdíj iránti igény is felmerülhet.

A sérelemdíjra pedig alapvetően a Polgári Törvénykönyv erre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

https://das.hu/