Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Büntető törvénykönyv rendelkezései szerint ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e elköveti a cserbenhagyás vétségét - mondta el az Origónak dr. Bálint Boglárka.
A cserbenhagyás vétsége csak akkor valósul meg, hogyha más, súlyosabb bűncselekményt nem követ el magatartásával az elkövető. A cserbenhagyás vétsége legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A cserbenhagyás egy közlekedési bűncselekmény, elkövetője tettesként csak a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője lehet. Ilyen személy az, aki az adott közlekedési baleset okozója, vétlen sértettje, avagy közrehatója volt.
Az utas vagy a gyalogos tettes tehát nem lehet, azonban az utas felbujtói magatartást megvalósíthat, ha rábíró magatartásának eredményeként a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője nem teljesíti megállási, meggyőződési kötelezettségét.
Közlekedési baleseten nem csupán a testi sérülést, halált vagy anyagi károsodást eredményező helyzetet kell érteni, hanem a járművek összeütközéséből, gyalogosokkal, tárgyakkal való ütközéséből, a közlekedés körében megvalósuló más rendellenes eseményből, helyzetből bekövetkezett minden olyan közvetlen veszélyhelyzetet is, amelynek hatókörében egy vagy több személy tartózkodik, függetlenül attól, hogy a veszélyhelyzet kialakulásáért kit terhel felelősség.
Nem tekintendő ugyanakkor közlekedési balesetnek, ha a balesetet okozó jármű vezetője a parkolóban álló gépkocsinak ütközik járművével, és a jármű hatókörében nem tartózkodik senki.
Az sem minősül közlekedési balesetnek, ha a járművezető utas nélkül járművével az útpadkának ütközik, majd a helyszínről megállás nélkül eltávozik.
A bűncselekményt két módon lehet elkövetni. Az egyik, hogyha a járművezető egyáltalán nem áll meg a baleset helyszínén.
E körben természetesen figyelemmel kell lenni arra is, hogy adott forgalmi szituációban nem biztos, hogy rögtön meg tud állni a jármű vezetője, azonban megállási kötelezettségének olyan helyen kell eleget tennie, amit még a baleset hatókörében lévőnek tekinthetünk.
A másik elkövetési magatartás az, amikor a jármű vezetője ugyan megáll a baleset helyszínén, onnan azonban még az előtt eltávozik, hogy meggyőződne arról, valaki segítségnyújtásra szorul-e, vagy megsérült-e.
A megállás után a meggyőződési kötelezettség a baleset helyszínének megtekintésével, a balesetben érintett személyek megkérdezésével, a segítségnyújtás felajánlásával teljesíthető.
A segítségnyújtás elmulasztása
Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, elköveti a segítségnyújtás elmulasztásának vétségét. A bűncselekmény alapesete két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, minősített eseteiben akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
A segítségnyújtás elmulasztása élet, testi épség és egészség elleni bűncselekménynek minősül, elkövetője pedig bárki lehet. Ez a bűncselekmény már nem a közlekedési balesetekkel van feltétlenül szoros összefüggésben.
A bűncselekményt akár az is megvalósíthatja, aki télen az utcán sétálva észreveszi, hogy ittas állapotban lévő szomszédja a földön fekszik, ám nem próbál meg rajta segíteni, ott hagyja és emiatt reggelre a szomszédja kihűlés következtében életét veszti.
A bűncselekmény tényállása feltételei, hogy van egy olyan személy (a passzív alany), aki segítségre szorul, aki sérült vagy akinek élete, testi épsége közvetlen veszélyben van. Azt, hogy ki minősül ilyen személynek jogszabályaink nem határozzák meg, a társadalmi együttélési szabályok alapján lehet eldönteni, hogy kit tekinthetünk segítségnyújtásra szoruló személynek.
Nem lehet passzív alanya a cselekménynek az a személy, aki már halott az elkövetés (tehát a mulasztás) időpontja előtt, valamint az sem, akinek sérülése a kívülálló szemlélő számára élettel összeegyeztethetetlennek tűnik (például a feje láthatóan elvált a testétől).
A bírói gyakorlat szerint a segítségnyújtási kötelezettség teljesítésének az alábbi feltételei vannak:
a) megállási és meggyőződési kötelezettség: a baleset vagy a veszélyhelyzetre utaló rendkívüli körülmények észlelése esetén a helyszínen meg kell állni, és meg kell győződni arról, hogy olyan helyzet van-e, amelyben valaki megsérült, vagy az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van,
b) felajánlási kötelezettség: közvetlen veszély vagy sérülés esetén a segítségnyújtást fel kell ajánlani;
c) elvárható segítségnyújtás: végül a közvetlen veszély, sérülés észlelése, illetve a felajánlott segítség el nem fogadható visszautasítása esetén is az elkövetőnek személyes adottságainak megfelelően, „tőle elvárhatóan" ténylegesen segítséget kell nyújtania vagy további segítséget kell kérnie.
A tőle elvárhatóság mércéje minden egyedi esetben külön vizsgálandó és eltérő is lehet, mivel a konkrét szituációtól és az elkövető személyes körülményeitől is függ, hogy éppen mi az elvárható tőle.
Összefoglalás
Egyfajta általános segítségnyújtási kötelezettség tehát mindenkit terhel, nem csak a járművek vezetőit.
A cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása két külön bűncselekménynek minősül akkor is, hogyha a hétköznapi szóhasználatban a két kifejezést gyakran szinonimaként használjuk. A büntetési tétel alapján is láthatjuk azonban, hogy egyáltalán nem mindegy, melyik bűncselekmény tényállási elemei valósulnak meg.
