A Booking helyzetének következményei

Nemrég bejárta az egész világot a hír, hogy a holland tulajdonosi körrel rendelkező, sokak által ismert és használt platform, booking.com körül valami probléma merült fel. Mint kiderült a népszerű oldal sajnos nem utalta át a befizetett összegek egy részét a szálláshelyeknek. Ez azért problémás, mert a fogyasztó kifizeti a szállás árát, de a szálláshely nem kapja meg azt így két dolog történhet. Vagy a szálloda nem biztosítja a foglalást a vendégnek, vagy a szálloda szolgáltat, de nem kap érte pénzt. Egyik sem jó. A szálláshelyeket összeterelő oldal egy hónapon belül ígérte a tartozások rendezését, de ez tudomásunk szerint még nem történt meg.

Mi is pontosan ez a szolgáltatás?

Gyakorlatilag egy platform, ahol a szállásokat egy helyen megtaláljuk, válogathatunk kedvünkre a számtalan ajánlat közül, nem kell külön szállodák weboldalait böngésznünk.

A probléma ott kezdődik, hogy az oldal nem egy utazási iroda, és nem is vállal felelősséget sem a szállásért,

sem a szálláshely által kínált szolgáltatásokért, sem az utazásért. Tehát nem utazási irodáról, utazásszervezőről de még csak nem is közvetítőről van szó. Ezt azért fontos kiemelni, mert az utazási irodákra külön szabályozás vonatkozik, és ha ők esetleg anyagi nehézségekkel küzdenek, a kötelező tartalék, illetve a biztosítás megoldja, hogy az utasokat elszállásolják, hazahozzák stb.

A booking viszont inkább csak egy hirdetői szerepet játszik. Tehát ez egy felület, ahol a szállások szabadon hirdethetnek.

A booking szerepe az lenne, hogy a szállások a nagyobb elérés érdekében, kedvezőbb árakat tudnak kínálni, mint ha csak saját weboldalukra, hirdetéseikre számíthatnának, az utas könnyen megtalálja őket, és a bookingon keresztül fizetnek nekik. Nyilván a booking sem dolgozik ingyen, de ez a fogyasztót nem érinti. Elvileg.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleménye szerint korábban már 2,5 milliárd forintos bírságot szabott ki a booking.com online szállásfoglaló portál üzemeltetőjére, egyúttal eltiltotta a holland vállalatot az agresszív értékesítési módszereinek folytatásától.

Ezúttal más volt a helyzet, több panasz alapján a GVH vizsgálatot rendelt el. A versenyhatóság tájékoztatása szerint az idén eddig közel harminc panaszt kapott az oldallal kapcsolatban, és ezeknek a fele vonatkozott a szállásdíjak ki nem fizetésére. Bár a GVH gyorsított eljárásban vizsgálja az esetet, de arra felhívta mindenki figyelmét, hogy az érintett feleknek kell a jogvitákat rendeznie.

Mi ez a gyorsított ágazati vizsgálat és versenytilalmi eljárás?

A GVH a tilalmazott piaci magatartások, pl. az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó megállapodások, valamint az egyéb törvények alapján a hatáskörébe tartozó jogsértés feltételezett megvalósulása esetén hivatalból rendel el vizsgálatot. A vizsgálat elrendelésére okot adó magatartást a GVH maga észleli, hiszen rendszeresen vizsgálódik, de panasz benyújtásával bárki felhívhatja arra a figyelmét. Panasz benyújtása nem eredményezi automatikusan versenyfelügyeleti eljárás megindítását.

A GVH abban az esetben rendeli el a vizsgálatot, ha az észlelt tevékenység, magatartás vagy állapot a jogszabályok rendelkezéseit sértheti, az eljárás lefolytatása a GVH hatáskörébe tartozik és a közérdek védelme szükségessé teszi a hivatal fellépését.

A GVH a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt induló ügyekben három hónap alatt hoz döntést. A gyorsított ágazati vizsgálat során a GVH 30 nap alatt jár el. Ez az időtartam – indokolt esetben – legfeljebb két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

A Gazdasági Versenyhivatal, ha valamely ágazat sajátosságai, egyedi jellemzőinek összessége vagy szerkezeti struktúrája alapján megalapozottan feltehető, hogy az ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, és ezen piaci problémák feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozás indokolt, a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel gyorsított ágazati vizsgálatot indít. Az eljárás végén a GVH megállapítja, hogy versenyfelügyeleti eljárás keretében orvosolható-e a probléma vagy sem.

Az ügyek érdemében hozott határozatában az eljáró versenytanács megállapíthatja a jogsértés megtörténtét, elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, kötelezettség teljesítését írhatja elő annak a vállalkozásnak, amelynek jogsértő magatartását megállapította, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vagy az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult ügyekben a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban elrendelheti helyreigazító nyilatkozat közzétételét, vagy bírság kiszabásáról is rendelkezhet. Bizonyos feltételek fennállása esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazhat.

Ha a GVH kötelezettséget ír elő, annak megvalósulását később ellenőrzi. Amennyiben a vizsgált társaság maga vállalja, hogy él a kötelezettségvállalás intézményével, akkor komolyabb szankció nélkül is elérhető a kívánt hatás. Ugyanis, ha az eljárás során az eljárás alá vont vállalkozás maga vállalja, hogy összhangba hozza magatartását a jogszabályokkal, és a közérdek hatékony védelme ily módon biztosítható, akkor az eljáró versenytanács határozattal az eljárás egyidejű lezárásával a vállalás teljesítését kötelezővé teszi anélkül, hogy kimondaná a jogsértés megtörténtét; ez a megoldás a vállalkozásra nézve is előnyös.

Remélhetőleg a GVH eljárásának hatására a cég rendezni fogja a helyzetet, mert a szállodáknak és az utazóknak is rendkívül kellemetlen a szituáció. Ráadásul még akkor is nehéz egy holland céggel szemben fogyasztóként fellépni, ha az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok erre lehetőséget biztosítanak.

dr. Schiffer Zsolt